tag:blogger.com,1999:blog-36964514894400584132024-03-23T10:05:23.879-07:00ब्रह्मकर्म समाधिना.....!www.drrevatigarge.blogspot.comhttp://www.blogger.com/profile/15505428042441059133noreply@blogger.comBlogger20125tag:blogger.com,1999:blog-3696451489440058413.post-29473736020398959782024-03-23T09:54:00.000-07:002024-03-23T10:04:51.634-07:00होळी रे होळी पुरणाची पोळी <p> <b>होळी रे होळी पुरणाची पोळी</b></p><p></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjGE0r7rBkaDwDdxz8CezUwX_PrzvFCCWhV6afFSGGnmCIjxkTeKqR9eg-a8i_hD1H2qbj8yTarmMPdZYTYt0L2MEDpxKps53w6LSJKVbSsGe7hREU3rjIV99R1fBtIvXXxTG09m5JRKyBYJqlu1GEp6YC2XKB1Amog7Vwg5qt4lWAlBlQMkMrBeKdV71A/s1800/Puran-Poli-2-1.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1800" data-original-width="1200" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjGE0r7rBkaDwDdxz8CezUwX_PrzvFCCWhV6afFSGGnmCIjxkTeKqR9eg-a8i_hD1H2qbj8yTarmMPdZYTYt0L2MEDpxKps53w6LSJKVbSsGe7hREU3rjIV99R1fBtIvXXxTG09m5JRKyBYJqlu1GEp6YC2XKB1Amog7Vwg5qt4lWAlBlQMkMrBeKdV71A/s320/Puran-Poli-2-1.jpg" width="213" /></a></div><br /><b><br /></b><p></p><p><b><br /></b></p><p> होळी रे होळी पुरणाची पोळी हे आपण लहानपणापासूनच ऐकत आलेले असतो. पुरण पोळी ही महाराष्ट्राची signature dish आहे असे म्हणायला हरकत नाही. प्रत्येक पदार्थाची एक खासियत असते. पण जिभेवर पडताच थेट काळजाचा ठाव घेते ती म्हणजे पुरण पोळी. पुरण पोळी फक्त महाराष्ट्रातच नाही केली जाते असं नाही बरं का! तर दक्षिण भारतातही पुरण पोळी केली जाते. १२ व्या शतकातील "मानसोल्लास" या ग्रंथात पुरण पोळीचा उल्लेख आहे. "ज्ञानेश्वरी" मध्ये देखील पुरणपोळीचा उल्लेख आहे. "ज्ञानेश्वरी" मध्ये देखील पुरण पोळी चा उल्लेख अध्लतो. "मनुचरित्र" या तेलुगु ग्रंथात पुरण पोळी बद्दल वर्णन आढळते. "भावप्रकाश" या ग्रंथात उल्लेख आढळतो. महाराष्ट्रात हरभरा डाळीचे पुरण केले जाते. तर गुजरात मध्ये तुरीच्या डाळीचे पुरण केले जाते. तर दक्षिण भारतातील काही भागात मुगाच्या डाळीचे पुरण करण्याचा प्रघात आहे. हे सर्व असले तरी आज महाराष्ट्र म्हणजे पुरण पोळी, पुरण पोळी म्हणजे महाराष्ट्र हे समीकरण साता समुद्रापार पोहोचले आहे. त्यामध्ये महाराष्ट्राचा मोठा वाटा आहे. आज अनेक महिला आर्थिकदृष्ट्या स्वावलंबी या पुरण पोळी मूळे झालेल्या आहेत, ही देखील मोठी गोष्ट आहे. होळी ला पुरण पोळी च का केली जाते तर सणवार आणि शेती याचं कायमच एक नाते असते. पुरण केले जाते ते गहू आणि हरभरा ही रब्बी पिके आहेत. म्हणजे याची कापणी मार्च महिन्यात केली जाते या महिन्यात येणारा सण म्हणजे होळी. अशा वेळी नवीन धान्याचा देवाला नैवेद्य म्हणून या द्रव्यांपासून केलेली पुरण पोळी ! पुरण पोळी करण्याच्या पद्धती देखील वेगवेगळ्या आहेत. खान्देशातील पुरणाचे मांडे तर खरोखर कौशल्याचे काम! </p><p>याशिवाय थापून केलेली पोळी, नागपंचमीला केले जातात पुरणाचे दिंड, अधिक महिन्यात केले जातात ते पुरणाचे धोंडे. असा पुरणाचा मान च वेगळा आहे. कुलाचार विधींना , देवीच्या नैवेद्याला , दिवाळी ला लक्ष्मीपूजनाला पुरण हे हवेच!</p><p> आणि यावर्षी तर काय होळीच्या दिवशी रविवार च आलाय , मग काय मस्त पुरणपोळी हाणायची आणि ताणून द्यायचं मस्त दिवसभर. आणि मग संध्याकाळी चहा घेतला की एक Antacid गिळून टाकायची पाण्याबरोबर. असच आहे का? नको ना? अशी एक कथा आहे की शिवाजी महाराजांचे मावळे ज्यावेळी युद्धाला जात ,किंवा आल्यानंतर जिंकावे किंवा जिंकून आल्यानंतर गोड धोड करावे म्हणून पुरण पोळी केली जात असे. त्यानंतर युद्ध बंद झालीत म्हणून पुरण पोळीला सणावारासोबत बांधली गेली . </p><p>थोडक्यात योद्ध्यांसाठी पुरण पोळी केली जात असे. त्यांचा आहार आणि व्यायाम सुद्धा त्या प्रकारचा होता. आपणही ऐकत असतो की पूर्वीचे लोक ३-४ पुरण पोळी खात असत. भरपूर तुपासोबत तीही अगदी गोssड असायची. मुळात त्या काळात लोकांची पचनशक्ती उत्तम होती, व्यायाम खूप असायचा जीवनशैली अशी होती की त्यामध्ये शारीरिक श्रम होत असत. हल्लीच्या काळात बदललेल्या जीवनशैली मध्ये हरभरा डाळीचे पुरण पचायला काहीसे जड होते. हरभरा डाळ हि वातूळ आहे, पित्त करणारी आहे, रुक्ष आहे. प्रत्येक पदार्थ छान आहे, गुणी आहे फक्त त्याचा युक्तीने अर्थात हुशारीने उपयोग करणे महत्वाचे आहे. ज्यांचा अग्नी उत्तम आहे त्यांनी जरूर खावी , हिवाळ्यात जरूर खावी. परंतु वातावरणात उष्णता वाढत असतांना. पचायला जड होत असतांना, ज्यांना IBS, पोटात गुब्बारा धरणे, संधीवात, मूळव्याध, अन्न पचनाच्या तक्रारी , वारंवार पित्ताचा त्रास होत असेल, वृद्ध व्यक्ती, गर्भिणी अशा व्यक्ती एक छोटासा बदल करू शकतात. तो म्हणजे हरभरा ऐवजी मूग डाळीचे पुरण करावे. </p><p>साहित्य आणि कृती : </p><p>साहित्य :</p><p>२ कप मूग डाळ </p><p>गूळ २ कप/ साखर १ कप, गूळ १ कप </p><p>पाणी साधारण ३-४ कप</p><p>कणिक १ कप</p><p>चवीपुरते मीठ</p><p>पाणी आवश्यकतेनुसार </p><p><br /></p><p>कृती :</p><p>सर्वप्रथम कणिक मळून घ्यावी, नेहमीपेक्षा सैलसर असावी जेणेकरून पुरणपोळी छान होते. पण मैदा घेणे टाळावे कारण त्यामुळे पोळी पचण्यास अधिक जड होते. साधी कणिक सैलसर भिजवली तरी पोळ्या उत्तम होतात. </p><p>कणिक व्यवस्थित मळून, तेल लाऊन बाजूला ठेवून द्यावी. तेलामुळे चिकटपणा कमी होतो </p><p>डाळ घेऊन त्यामध्ये डाळल बुडेल व पाणी १/२ इंच वर येईल इतके घ्यावे. </p><p>डाळ व्यवस्थित शिजवून घ्यावी.</p><p>त्यानंतर शिजलेली डाळ चाळणीवर ठेऊन व्यवस्थित जास्तीचे पाणी काढून घ्यावे. </p><p>डाळीमध्ये गूळ/गूळ आणि साखर (एकत्रित आवडत असल्यास ) मिसळून शिजवून घ्यावे ,पुरण नीट शिजले की नाही याची परीक्षा म्हणजे चमचा शिजलेल्या पुरणामध्ये उभा राहतो. आता ही डाळ पुरण यंत्रात किंवा पुरणाच्या चाळणीने वाटून घ्यावी. </p><p>यामध्ये विलायची पूड, जायफळ असे १/२ चमचा घालावे. यामुळे पुरण पोळीला सुगंध, चव, तर येईलच परंतु पचनास देखील मदत होईल</p><p>कणकेच्या पारीमध्ये पुरण भरून पुरण व्यवस्थित लाटून घ्यावी</p><p>तूपावर खरपूस भाजावी.</p><p>तूपाचा रोल पण खूप महत्वाचा आहे बरं का, तूपामुळे चव वाढते, पचनास मदत होते, पित्त कमी होते शिवाय डाळींमध्ये असलेली रुक्षता देखील कमी होते.</p><p>मूग डाळ पचायला हलकी , थंड आहे, रुक्ष आहे. </p><p>अशाप्रकारे पुरणपोळी केल्यास सणवार आनंदी व आरोग्यदायी होऊ शकतात.</p><p>तरीदेखील पुरणा बरोबर च इतरही अनेक पदार्थ असतात म्हणून जेवणाआधी लंघन करावे. किंवा शक्कय नसेल तर हलका नाश्ता घ्यावा , पोटभर खा, मनमुराद आनंद लुटा एकदा खाल्ल्यानंतर विसरून जा, खंत करू नका पोटाला त्याचे काम निवांत करू द्या. शेवटी सणवार हे आनंद देण्यासाठीच साजरे केले जातात. नैवेद्य देव खात नाही पण त्यामागची भावना बदलली की अन्नाची चवही बदलते. </p><p><br /></p><p>P.C. Internet</p><p><br /></p><p>वैद्य सौ रेवती गर्गे</p><p>त्रिदल आयुर्वेद क्लिनिक,जळगाव.</p><p>8010454807</p><p>(पोस्ट लेखिकेच्या नावासह शेअर करण्यास हरकत नाही.)</p><p><br /></p><p><br /></p><p><br /></p>www.drrevatigarge.blogspot.comhttp://www.blogger.com/profile/15505428042441059133noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3696451489440058413.post-77719469302518698582023-12-28T04:52:00.000-08:002023-12-28T04:54:59.298-08:00Kodo Millet Uttappam<p><span style="font-family: Open Sans; font-size: medium;"> <b>Kodo Millet Uttappam</b></span></p><p><span style="font-family: Open Sans; font-size: medium;"><br /></span><span style="font-family: Open Sans; font-size: medium;"></span></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><span style="font-family: Open Sans; font-size: medium;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgHfz9gtpJMzTynzTzU7261QhhrJMPqcuFy65BXOjSvzdoFSEGOGHSq3zKzt-WR4atjWwwEE_P5XDDdqOVMr9dku_nhUM3Q51Tf8xsAHgKrKVBFAxMmrFev7QI2d9r5voy_udfVHIqd4p9h2MVJlxsJQaZCbn1WhO28PVXn9cFK7ptfmomTN_IsllS_1s8/s2605/20231207_115352.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1800" data-original-width="2605" height="221" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgHfz9gtpJMzTynzTzU7261QhhrJMPqcuFy65BXOjSvzdoFSEGOGHSq3zKzt-WR4atjWwwEE_P5XDDdqOVMr9dku_nhUM3Q51Tf8xsAHgKrKVBFAxMmrFev7QI2d9r5voy_udfVHIqd4p9h2MVJlxsJQaZCbn1WhO28PVXn9cFK7ptfmomTN_IsllS_1s8/s320/20231207_115352.jpg" width="320" /></a></span></div><span style="font-family: Open Sans; font-size: medium;"><br /></span><p></p><p><span style="font-family: Open Sans; font-size: medium;"> As this International Millet Year is coming to end it's my humble effort to put various millet recipes in front of you. It's not only 2023 but we have to again adapt consuming millets in future also. Again? Yes millets were sharing a lager part of daily diet in India. After the green revolution Wheat and rice became the one. Millets are rich source of dietary fibers, prevents cardiovascular disorders, helps to regulate blood pressure, beneficial in health issues occurring after menopause in women. </span></p><p><span style="font-family: Open Sans; font-size: medium;"> Those diabetic population who avoid to have rice in their diet , here is goodnews for you that you can replace rice with Kodo millet definitely. You can prepare whatever you want with Kodo millets. Here we are going to prepare Kodo millet uttappam also the dosa can be prepared with the same batter. Kodo millet is the powerhouse of nutrition as its contains proteins, dietary fibres, calcium, iron , phosphorus, potassium, Vitamin B1, B2, B3 & B5.</span></p><p><span style="font-family: Open Sans; font-size: medium;">Ingredients : </span></p><p><span style="font-family: Open Sans; font-size: medium;">1 cup Kodo millet</span></p><p><span style="font-family: Open Sans; font-size: medium;">1 cup rice ( if yu want to avoid rice take 2 cups of kodo millet)</span></p><p><span style="font-family: Open Sans; font-size: medium;">3/4 cup Black gram </span></p><p><span style="font-family: Open Sans; font-size: medium;"><br /></span></p><p><span style="font-family: Open Sans; font-size: medium;"><b>Procedure : Step 1 : Soaking</b></span></p><p><span style="font-family: Open Sans; font-size: medium;">All the above ingredients , soak them separately</span></p><p><span style="font-family: Open Sans; font-size: medium;">After 7-8 hours grind well</span></p><p><span style="font-family: Open Sans; font-size: medium;"><b>Step 2 : Fermentation</b></span></p><p><span style="font-family: Open Sans; font-size: medium;">Let the batter ferment for next 7-8 hours</span></p><p><span style="font-family: Open Sans; font-size: medium;"><b>Step 3 : Making of Uttappam </b></span></p><p><span style="font-family: Open Sans; font-size: medium;">Add salt and some water in batter for a desirable consistency</span></p><p><span style="font-family: Open Sans; font-size: medium;">Add chopped onion, tomato and coriander ( optional)</span></p><p><span style="font-family: Open Sans; font-size: medium;">Keep a pan on gas flame ( Prefer Cast Iron pan ) </span></p><p><span style="font-family: Open Sans; font-size: medium;">Add a teaspoon ghe spread it properly, sprinkle few drops of water</span></p><p><span style="font-family: Open Sans; font-size: medium;">Now pour the batter over the pan spread properly </span></p><p><span style="font-family: Open Sans; font-size: medium;">Keep the lid</span></p><p><span style="font-family: Open Sans; font-size: medium;">Let it cook for few minutes</span></p><p><span style="font-family: Open Sans; font-size: medium;">Prepare from both sides and yes! your healthy Kodo millet Uttapam is ready.</span></p><p><span style="font-family: Open Sans; font-size: medium;">Serve with your coconut chutney as it helps to add some good fats in your body</span></p><p><span style="font-family: Open Sans; font-size: medium;"><b>Step 4 : Eat Well,Stay Healthy!</b></span></p><p><span style="font-family: Open Sans; font-size: medium;"><b>Coconut Chutney :</b></span></p><p><span style="font-family: Open Sans; font-size: medium;">1 cup Coconut (dry/fresh)</span></p><p><span style="font-family: Open Sans; font-size: medium;">1/4 cup peanuts</span></p><p><span style="font-family: Open Sans; font-size: medium;">1/4 cup roasted chickpeas</span></p><p><span style="font-family: Open Sans; font-size: medium;">1 teaspoon roasted cumin seeds</span></p><p><span style="font-family: Open Sans; font-size: medium;">7-8 garlic cloves</span></p><p><span style="font-family: Open Sans; font-size: medium;">1/4 cup finely chopped coriander leaves</span></p><p><span style="font-family: Open Sans; font-size: medium;">Salt as per taste</span></p><p><span style="font-family: "Open Sans"; font-size: large;">Finely grind all the ingredients </span></p><p><span style="font-family: "Open Sans"; font-size: large;">Add oil in a small kadhai keep it on gas flame </span></p><p><span style="font-family: "Open Sans"; font-size: large;">Add mustard seeds when oil is hot, </span></p><p><span style="font-family: "Open Sans"; font-size: large;">let it splutter, add cumin seeds, a pinch of asa -foetida, 7-8 curry leaves, a tsp black gram, pour the mixture over the chutney, mix it well.</span></p><p><span style="font-family: "Open Sans"; font-size: large;">Now serve with hot Uttappam, don't forget to add 1 tsp of ghee over the utappam for better tastes and results.</span></p><p><span style="font-family: "Open Sans"; font-size: large;"><br /></span></p><p><span style="font-family: "Open Sans";"><span style="font-size: medium;"><b>Kodo millets </b></span></span></p><p><span style="font-family: "Open Sans";"><span style="font-size: medium;"></span></span></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><span style="font-family: "Open Sans";"><span style="font-size: medium;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgyl2HTcDYWafg3ofdaVChxsjBpFGrw18BentHZmMrzmEXgBPTByyiTxU12wiM7P4QKU4SebDeTJtQn9IIWUlXXX6CS0kS_1Sk8hQ-AKPXqSdanJx7Ltifa7wHMuYS7zQeLNXhHI79BWDXEUGhgXsMStHMNA7vCqJIbrqB-QeeGU2EKIxOQ8wpMlPWhtrI/s554/images%20-%202023-12-28T181824.503.jpeg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="554" data-original-width="554" height="270" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgyl2HTcDYWafg3ofdaVChxsjBpFGrw18BentHZmMrzmEXgBPTByyiTxU12wiM7P4QKU4SebDeTJtQn9IIWUlXXX6CS0kS_1Sk8hQ-AKPXqSdanJx7Ltifa7wHMuYS7zQeLNXhHI79BWDXEUGhgXsMStHMNA7vCqJIbrqB-QeeGU2EKIxOQ8wpMlPWhtrI/w320-h270/images%20-%202023-12-28T181824.503.jpeg" width="320" /></a></span></span></div><span style="font-family: "Open Sans";"><span style="font-size: medium;"><br /><b><br /></b></span></span><p></p><p><span style="font-family: "Open Sans";"><span style="font-size: medium;">MoHelps to reduce blood sugar levels in diabetes</span></span></p><p><span style="font-family: "Open Sans";"><span style="font-size: medium;">It might be beneficial in Asthma</span></span></p><p><span style="font-family: "Open Sans";"><span style="font-size: medium;">Also it can be beneficial in Migraine</span></span></p><p><span style="font-family: "Open Sans";"><span style="font-size: medium;">It may help to reduce menstrual cramps</span></span></p><p><span style="font-family: "Open Sans";"><span style="font-size: medium;">It may help to reduce weight </span></span></p><p><span style="font-family: "Open Sans";"><span style="font-size: medium;">It reduces bad cholesterol</span></span></p><p><span style="font-family: "Open Sans";"><span style="font-size: medium;">Regulates blood pressure</span></span></p><p><span face="Arial, "sans-serif"" style="color: #40464d; line-height: 115%;"><span style="font-size: medium;">Kodo millets are rich in a collagen, hence increases elasticity of the skin and may help to reduce wrinkles</span></span></p><p><span face="Arial, "sans-serif"" style="color: #40464d; line-height: 115%;"><span style="font-size: medium;"><br /></span></span></p><p><span face="Arial, sans-serif" style="color: #40464d; font-size: medium;">#healthyrecipes #healthyrecipesforweightloss #healthyrecipesfordibetes #healthyrecipesforlifestyleinduceddisorders #AyurvedAahar #InternationalMilletYear2023 #Millets</span></p><p><span face="Arial, sans-serif" style="color: #40464d; font-size: medium;"><br /></span></p><p><span face="Arial, sans-serif">Kodo Millet photo courtesy : Internet</span></p><p><span face="Arial, sans-serif" style="color: #40464d; font-size: medium;"><br /></span></p><p><span face="Arial, sans-serif" style="color: #40464d; font-size: medium;">Dr.Revati Garge </span></p><p><span face="Arial, sans-serif" style="color: #40464d; font-size: medium;">TreedalAyurved</span></p><p><span face="Arial, sans-serif" style="color: #40464d; font-size: medium;">8010454807</span></p><p><span face="Arial, sans-serif" style="color: #40464d; font-size: medium;">( Feel free to ask the queries and share with the Author's name only.)</span></p><p><span face="Arial, "sans-serif"" style="color: #40464d; line-height: 115%;"><span style="font-size: medium;"><br /></span></span></p><p><span style="font-family: "Open Sans"; font-size: large;"><br /></span></p><p><span style="font-family: "Open Sans"; font-size: large;"> </span></p><p><span style="font-family: Open Sans; font-size: medium;"><br /></span></p><p><span style="font-family: Open Sans; font-size: medium;"><br /></span></p><p><span style="font-family: Open Sans; font-size: medium;"><br /></span></p><p><span style="font-family: Open Sans; font-size: medium;"><br /></span></p><p><span style="font-family: Open Sans; font-size: medium;"><br /></span></p><p><span style="font-family: Open Sans; font-size: medium;"> </span></p><p><span style="font-family: Open Sans; font-size: medium;"> </span></p>www.drrevatigarge.blogspot.comhttp://www.blogger.com/profile/15505428042441059133noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3696451489440058413.post-68116576988850229172023-12-15T09:44:00.000-08:002023-12-15T09:52:25.945-08:00Ragi - Mutter Kachori<p> <b>Ragi -Mutter Kachori</b></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgwqfDPORU_nCCoJBiUjmDS-atTpYLb1GcJn8pVYbr9FxBti4Rlqzy1ITSAiCBAQ05YbqH_M-pj07yJNMu2QGOYNahb-kOEyrgVfn9zrj6jNjYbBho5h7ofkCJFFFJP4nCFYAmpOd2TQoSefeODr-Hl7eU01q3kZX0cvF3KDL57Dqa3JO0pKVaqni486B0/s2080/20231213_210734.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="2080" data-original-width="1800" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgwqfDPORU_nCCoJBiUjmDS-atTpYLb1GcJn8pVYbr9FxBti4Rlqzy1ITSAiCBAQ05YbqH_M-pj07yJNMu2QGOYNahb-kOEyrgVfn9zrj6jNjYbBho5h7ofkCJFFFJP4nCFYAmpOd2TQoSefeODr-Hl7eU01q3kZX0cvF3KDL57Dqa3JO0pKVaqni486B0/s320/20231213_210734.jpg" width="277" /></a></div><br /><p> Yay! Its the season of Green peas. And the two recipes are the most awaited. Like its a ritual. First Mutter Kachori and the other one is Pav bhaji. </p><p> UNO has declared 2023 as International Millet Year due to its extraordinary nutritious properties. </p><p> The cases of lifestyle induced disorders are increasing day by day. As we all know increasing number of Dibetes cases in India is remarkable. Millets can be the solution for it. As it helps to control blood sugar levels. Including millets in your daily diet will surely help to reduce the sugar levels and other digestive issues. </p><p> So today we are going to prepare Mutter Kachori using Ragi flour for its coating. </p><p><b>Ingredients</b> :</p><p>Ragi flour 1 cup</p><p>Wheat flour 1/3 cup</p><p> (one can take rice flour instead of whheat flour)</p><p>Suji 1 tbsp</p><p>Oil for moin 1 tbsp</p><p>Salt as per taste </p><p>Ajwain 1 tsp</p><p>Water approx. 1/2 cup -1 cup</p><p><br /></p><p>Stuffing </p><p>Green peas 2 cups</p><p>Wet pigeon peas 1 cup ( optional)</p><p>Garam masala 1 tbsp</p><p>Garlic cloves 5-6</p><p>Ginger 1/2 inch</p><p>Green chilli 1 </p><p>Curry leaves 6-7</p><p>Coriander 1/2 cup</p><p>Coriander powder 1 tbsp</p><p>Salt as per taste</p><p>Paneer 50gm</p><p><b>Procedure</b> :</p><p>1. For coating add Ragi flour, wheat flour, suji , add salt as per taste, ajwain, add oil and mix it well with flour, here you can add a pinch of baking soda I usually avoid it. Now add water as required and knead the dough properly</p><p>2. Keep it aside to rest for 10-15 mins</p><p>3.For Stuffing coarsely grind the peas</p><p>4. In a pan add oil, add mustard seeds, cumin seeds, asa foetida, Curry leaves, Ginger Garlic paste, chilli paste, add coarsely ground peas , add finely chopped Coriander leaves, then add turmeric powder, garam masala, Coriander powder, salt for taste ( Rock salt).</p><p>5.Stir well, keep lid and let it cook for few minutes. Switch off the flame</p><p>6. When the stuffing is cooled down take a small portion of the dough , roll it with the help of your palms . Here we have to roll it over the palms only. Here I have added a paneer cube in stuffing its optional.</p><p>7. Now fill it with the stuffing. Make it flat more in the centre. Keep aside.</p><p>8. Prepare all the kachoris like this.</p><p>9. Now deep fry them serve hot without any guilt. </p><p>It may not be as crispy as the regular kachoris. But healthier for sure. </p><p><b>Good for :</b></p><p>These Kachoris are beneficial for everyone but especially good for</p><p>Diabetic people</p><p>Pregnant ladies as these kachoris are calcium and iron rich. </p><p>Kids its better to avoid refined flour giving to the kids so These kachoris are healthy and best option for their tiffin also</p><p>Also the patients having IBS </p><p>Weak digestion</p><p>Oldage people </p><p>And those who are willing for weight loss </p><p>Nutritional value :</p><p>Ragi is rich source of iron and calcium</p><p>Millets contain good amount of dietary fibres</p><p>Green peas having good source of fibres, Vitamin C, A,K ,B6 and Magnesium</p><p>These kachoris are good source of proteins , enhances proteins digestibility also increases amino acid content</p><p>According to Ayurveda Millets are Dry in nature so having them with some some fat is necessary. Also they are light to digest. </p><p><br /></p><p>Tips : </p><p>Green peas make create bloating in some individuals so eat them accordingly</p><p>You can add chickpea flour and coarsely ground kodo millet or any other millet instead of wheat flour and suji respectively to make it completely gluten free</p><p>Enjoy this healthy season with healthy way of cooking and eating!!</p><p>Please share the article with the author's name only so that the efforts won't go waste.</p><p>Also which millet recipe would you like to see next ? Let me know...</p><p>#healthyrecipes #milletrecipes #milletyear #millet year2023 #healthyeating #AyurvedAhar #Ayurveda</p><p><br /></p><p><br /></p><p>Vd.Revati Garge</p><p>Treedal Ayurved Clinic</p><p>revatisakhare@gmail.com </p><p>8010454807 </p>www.drrevatigarge.blogspot.comhttp://www.blogger.com/profile/15505428042441059133noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3696451489440058413.post-33278970411918073182022-11-25T00:48:00.001-08:002022-11-25T00:48:35.251-08:00मुक्ता मोदक<p> <b>मुक्ता मोदक</b></p><p> </p><p> नाव मोदक आहे, पण आहेत मात्र लाडू! घरात लगीनघाई सुरू झाली की हमखास हवे असे बुंदीचे लाडू!!</p><p>मुगाच्या पिठात थोडे तुपाचे मोहन घालावे, पाणी घालून पातळ करावे. एक कढई हेरून त्यामध्ये तुपघ्यावें. आणि एक झाऱ्या घेऊन त्यावर हे पीठ घालावे, व जारा हळू हळू ठोकावा. यामुळे पुष्कळ आशा कळ्या कढईत पडतील. त्या कुशलतेने तळून घ्याव्या. </p><p>आता एकीकडे साखरेचा दोन तारी पाक करून घ्यावा. त्यामध्ये या कळ्या किंवा आपले मोती घालून छान मिसळून त्याचे लाडू वळून घ्यावेत.</p><p>आवडीनुसार पाकात विलायची पूड, केशर,जायफळ घालता येते.</p><p>काजू,बदाम, पिस्त्याचे काप किंवा टरबुजाच्या बिया घालतात.</p><p>एक मोठा बदल याठिकाणी आहे तो म्हणजे हरभरा डाळीच्या पीठाऐवजी मुगाचे पिठ वापरलेले आहे.</p><p>मुक्ता मोदक यावरून याला मोतीचुर के लड्डू अस नाव पडलं असेल का बरं?</p><p>याचे गुण बघता,</p><p>हे तुलनेने पचण्यास लके आहेत</p><p>तिन्ही दोष प्राकृतावस्थेत आणण्यास हितकर</p><p>अतिसाराच्या अवस्थेत लाभदायक आहेत.</p><p>विशेषतः डोळ्यांच्या आरोग्यासाठी हितकर आहेत.</p><p>डाळी या रुक्ष असल्याने तूप पुरेशा प्रमाणात घालूनच खावे. आणि म्हणून त्यावर तळणे हा संस्कार केलेला आहे.</p><p>आयुर्वेदामध्ये मूग हे सर्वश्रेष्ठ मानलेले आहेत. </p><p><br /></p><p><br /></p><p> <span style="font-family: verdana;"> <i><b>Mukta Modak</b></i></span></p><p><span style="font-family: verdana;"> ( Literally means Pearl Modak)</span></p><p><span style="font-family: verdana;">Though the name is Modak we are actually going to prepare the Laddus. </span></p><p><span style="font-family: verdana;">In Maharashtra weddings are celebrated by happily distributing the laddus, are Motichur laddus. </span></p><p><span style="font-family: verdana;">Lets quickly jump to the receipe,</span></p><p><span style="font-family: verdana;">Take 2 cup of green gram flour </span></p><p><span style="font-family: verdana;">add 1 tablespoon ghee, add some water. Blend properly so there are no limps. The consistency should be thin & flowing. </span></p><p><span style="font-family: verdana;">Heat some ghee in Kadhai/frying pan. Put a perforated ladle( Jhara/jhada) place it on top of the kdhai. Add some batter on the ladle, let the buds/pearls of batter fall in ghee. </span></p><p><span style="font-family: verdana;">Fry the boondi till it properly cooked. </span></p><p><span style="font-family: verdana;">Other side make some sugar syrup till it achieve the two string consistency.</span></p><p><span style="font-family: verdana;">Add boondi in syrup, cook for while till it is mixed properly.</span></p><p><span style="font-family: verdana;">Now take some ghee on palms, start rolling the laddus & here your laddus are ready. </span></p><p><span style="font-family: verdana;">Have them, serve them without any guilt beacause they are Healthy! </span></p><div class="adn ads" data-legacy-message-id="17fd5e505d39b3b6" data-message-id="#msg-f:1728641531234595766" style="background-color: white; border-left: none; color: #222222; display: flex; padding: 0px;"><div class="gs" style="margin: 0px; padding: 0px 0px 20px; width: 950px;"><div class="ii gt" id=":p2" jslog="20277; u014N:xr6bB; 4:W251bGwsbnVsbCxbXV0." style="direction: ltr; margin: 8px 0px 0px; padding: 0px; position: relative;"><div class="a3s aiL" id=":p1" style="font-stretch: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal; line-height: 1.5; overflow: hidden;"><div dir="auto"><div dir="auto"><span style="font-family: verdana;">You can add cardamom powder, saffron, nutmeg powder as per taste</span></div><div dir="auto"><span style="font-family: verdana;"><br /></span></div><div dir="auto"><span style="font-family: verdana;">Almonds Pistachios, pumpkin seeds can also be added.</span></div><div dir="auto"><span style="font-family: verdana;"><br /></span></div><div dir="auto"><span style="font-family: verdana;">Important thing we have done here, that we have used green gram flour instead of horse gram flour. </span></div><div dir="auto"><span style="font-family: verdana;"><br /></span></div><div dir="auto"><span style="font-family: verdana;">What do you think <i>Mukta modak</i> in Sanskrit eventually became the Motichoor laddus by the time, let us know in comment section.</span></div><div dir="auto"><span style="font-family: verdana;"> </span></div><div dir="auto"><span style="font-family: verdana;">If we see the properties it is easy and light to digest </span></div><div dir="auto"><span style="font-family: verdana;"><br /></span></div><div dir="auto"><span style="font-family: verdana;">Helps to balance all the three <i>doshas</i></span></div><div dir="auto"><span style="font-family: verdana;"><br /></span></div><div dir="auto"><span style="font-family: verdana;">Lentils are dry in nature ,hence ghee should be added in proper quantity and here "Frying" is the <i>Sanskar</i> done for the same purpose.</span></div><div dir="auto"><span style="font-family: verdana;"><br /></span></div><div dir="auto"><span style="font-family: verdana;">According to Ayurved, Green gram(<i>Moong</i>) is the best among lentils.</span></div><div dir="auto"><span style="font-family: verdana;"><br /></span></div><div dir="auto"><span style="font-family: verdana;"><br /></span></div><div dir="auto"><span style="font-family: verdana;">Vd.Revati Garge</span></div><div dir="auto"><span style="font-family: verdana;">MD Ayurved</span></div><div dir="auto"><span style="font-family: verdana;">Please share with due credits to the Author.</span></div></div><div class="yj6qo" style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"></div><div class="adL" style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"></div></div></div><div class="hi" style="background: rgb(242, 242, 242); border-bottom-left-radius: 1px; border-bottom-right-radius: 1px; font-family: Roboto, RobotoDraft, Helvetica, Arial, sans-serif; margin: 0px; padding: 0px; width: auto;"></div></div><div class="ajx" style="clear: both; font-family: Roboto, RobotoDraft, Helvetica, Arial, sans-serif;"></div></div><div class="gA gt acV" style="background: rgb(255, 255, 255); border-bottom-left-radius: 0px; border-bottom-right-radius: 0px; border-top: none; color: #222222; font-family: Roboto, RobotoDraft, Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 0.875rem; margin: 0px; padding: 0px; width: auto;"><div class="gB xu" style="border-top: 0px; padding: 0px;"><div class="ip iq" style="border-top: none; clear: both; margin: 0px; padding: 16px 0px;"><div id=":p3"><table class="cf wS" role="presentation" style="border-collapse: collapse;"><tbody><tr><td class="amq" style="margin: 0px; padding: 0px 16px; vertical-align: top; visibility: hidden; width: 44px;"><img class="ajn bofPge" data-hovercard-id="revatisakhare@gmail.com" id=":o2_0" jid="revatisakhare@gmail.com" name=":o2" src="https://lh3.googleusercontent.com/a-/AOh14Ggy4QhN0gsszb3pNhbvavR47upq9Sx0_gDj4glBCg=s40" style="border-radius: 50%; display: block; height: 40px; width: 40px;" /></td><td class="amr" style="margin: 0px; padding: 0px; width: 950px;"><div class="nr wR" style="border-radius: 1px; border: none; box-sizing: border-box; color: #222222; margin: 0px; padding: 0px; transition: none 0s ease 0s;"><div class="amn" style="align-items: center; color: inherit; display: flex; height: auto; line-height: 20px; padding: 0px;"><span class="ams bkH" face=""Google Sans", Roboto, RobotoDraft, Helvetica, Arial, sans-serif" id=":ow" jslog="21576; u014N:cOuCgd,Kr2w4b;" role="link" style="-webkit-font-smoothing: antialiased; -webkit-user-drag: none; align-items: center; background: none; border-radius: 4px; border: none; box-shadow: rgb(218, 220, 224) 0px 0px 0px 1px inset; box-sizing: border-box; color: #5f6368; cursor: pointer; display: inline-flex; font-size: 0.875rem; height: 36px; justify-content: center; letter-spacing: 0.25px; margin-right: 12px; min-width: 104px; outline: none; padding: 0px 16px 0px 12px; position: relative; user-select: none; z-index: 0;" tabindex="0">Reply</span><span class="ams bkG" face=""Google Sans", Roboto, RobotoDraft, Helvetica, Arial, sans-serif" id=":oy" jslog="21578; u014N:cOuCgd,Kr2w4b;" role="link" style="-webkit-font-smoothing: antialiased; -webkit-user-drag: none; align-items: center; background: none; border-radius: 4px; border: none; box-shadow: rgb(218, 220, 224) 0px 0px 0px 1px inset; box-sizing: border-box; color: #5f6368; cursor: pointer; display: inline-flex; font-size: 0.875rem; height: 36px; justify-content: center; letter-spacing: 0.25px; margin-right: 12px; min-width: 104px; outline: none; padding: 0px 16px 0px 12px; position: relative; user-select: none; z-index: 0;" tabindex="0">Forward</span></div></div></td></tr></tbody></table></div></div></div></div><p><br /></p>www.drrevatigarge.blogspot.comhttp://www.blogger.com/profile/15505428042441059133noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3696451489440058413.post-15591115362531991582022-04-30T10:01:00.004-07:002022-11-25T00:44:28.827-08:00Before you unpack packed food..!<p style="background-color: white; box-sizing: border-box; color: #282625; counter-reset: list-1 0 list-2 0 list-3 0 list-4 0 list-5 0 list-6 0 list-7 0 list-8 0 list-9 0; cursor: text; font-stretch: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal; line-height: 30px; margin: 0px; opacity: 0.9; padding: 0px; white-space: pre-wrap;"><span style="font-family: Dosis; font-size: medium;"> <b> Packaged Food </b></span></p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; color: #282625; counter-reset: list-1 0 list-2 0 list-3 0 list-4 0 list-5 0 list-6 0 list-7 0 list-8 0 list-9 0; cursor: text; font-stretch: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal; line-height: 30px; margin: 0px; opacity: 0.9; padding: 0px; white-space: pre-wrap;"><span style="font-family: Dosis; font-size: medium;"> </span></p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; color: #282625; counter-reset: list-1 0 list-2 0 list-3 0 list-4 0 list-5 0 list-6 0 list-7 0 list-8 0 list-9 0; cursor: text; font-stretch: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal; line-height: 30px; margin: 0px; opacity: 0.9; padding: 0px; white-space: pre-wrap;"><span style="font-family: Dosis; font-size: medium;">There are so many things come under the roof. E.g Sauces,chips, noodles, ready pickles, </span></p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; color: #282625; counter-reset: list-1 0 list-2 0 list-3 0 list-4 0 list-5 0 list-6 0 list-7 0 list-8 0 list-9 0; cursor: text; font-stretch: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal; line-height: 30px; margin: 0px; opacity: 0.9; padding: 0px; white-space: pre-wrap;"><span style="font-family: Dosis; font-size: medium;">Just make a list of yours and try to evaluate how many ready packets you buy with your grocery. </span></p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; color: #282625; counter-reset: list-1 0 list-2 0 list-3 0 list-4 0 list-5 0 list-6 0 list-7 0 list-8 0 list-9 0; cursor: text; font-stretch: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal; line-height: 30px; margin: 0px; opacity: 0.9; padding: 0px; white-space: pre-wrap;"><span style="font-family: Dosis; font-size: medium;"><br /></span></p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; color: #282625; counter-reset: list-1 0 list-2 0 list-3 0 list-4 0 list-5 0 list-6 0 list-7 0 list-8 0 list-9 0; cursor: text; font-stretch: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal; line-height: 30px; margin: 0px; opacity: 0.9; padding: 0px; white-space: pre-wrap;"><span style="font-family: Dosis; font-size: medium;">Read the ingredients given backside and you will get the answers for life style induced disorders likeobesity, cancer , IBS gastritis PCOD, diabetes, hypertension.</span></p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; color: #282625; counter-reset: list-1 0 list-2 0 list-3 0 list-4 0 list-5 0 list-6 0 list-7 0 list-8 0 list-9 0; cursor: text; font-stretch: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal; line-height: 30px; margin: 0px; opacity: 0.9; padding: 0px; white-space: pre-wrap;"><span style="font-family: Dosis; font-size: medium;"><br /></span></p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; color: #282625; counter-reset: list-1 0 list-2 0 list-3 0 list-4 0 list-5 0 list-6 0 list-7 0 list-8 0 list-9 0; cursor: text; font-stretch: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal; line-height: 30px; margin: 0px; opacity: 0.9; padding: 0px; white-space: pre-wrap;"><span style="font-family: Dosis; font-size: medium;">There are preservatives, emulsifiers, additives, artificial flavours sometimes colorants also.</span></p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; color: #282625; counter-reset: list-1 0 list-2 0 list-3 0 list-4 0 list-5 0 list-6 0 list-7 0 list-8 0 list-9 0; cursor: text; font-stretch: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal; line-height: 30px; margin: 0px; opacity: 0.9; padding: 0px; white-space: pre-wrap;"><span style="font-family: Dosis; font-size: medium;"> </span></p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; color: #282625; counter-reset: list-1 0 list-2 0 list-3 0 list-4 0 list-5 0 list-6 0 list-7 0 list-8 0 list-9 0; cursor: text; font-stretch: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal; line-height: 30px; margin: 0px; opacity: 0.9; padding: 0px; white-space: pre-wrap;"><span style="font-family: Dosis; font-size: medium;">As we all have learnt not to consume salt more than 0.5 milligrams and that we get through our meals. But through packaged food we get more than that. </span></p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; color: #282625; counter-reset: list-1 0 list-2 0 list-3 0 list-4 0 list-5 0 list-6 0 list-7 0 list-8 0 list-9 0; cursor: text; font-stretch: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal; line-height: 30px; margin: 0px; opacity: 0.9; padding: 0px; white-space: pre-wrap;"><span style="font-family: Dosis; font-size: medium;"><br /></span></p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; color: #282625; counter-reset: list-1 0 list-2 0 list-3 0 list-4 0 list-5 0 list-6 0 list-7 0 list-8 0 list-9 0; cursor: text; font-stretch: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal; line-height: 30px; margin: 0px; opacity: 0.9; padding: 0px; white-space: pre-wrap;"><span style="font-family: Dosis; font-size: medium;">Let's see a packet of chips how many potatoes are there in small packet , there might be a small potato along with that there are many other ingredients as I said above, though they are safe as per the authority standards but...they are synthetic, & we are consuming it. Also we are giving it to the children. </span></p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; color: #282625; counter-reset: list-1 0 list-2 0 list-3 0 list-4 0 list-5 0 list-6 0 list-7 0 list-8 0 list-9 0; cursor: text; font-stretch: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal; line-height: 30px; margin: 0px; opacity: 0.9; padding: 0px; white-space: pre-wrap;"><span style="font-family: Dosis; font-size: medium;"><br /></span></p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; color: #282625; counter-reset: list-1 0 list-2 0 list-3 0 list-4 0 list-5 0 list-6 0 list-7 0 list-8 0 list-9 0; cursor: text; font-stretch: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal; line-height: 30px; margin: 0px; opacity: 0.9; padding: 0px; white-space: pre-wrap;"><span style="font-family: Dosis; font-size: medium;">In our childhood or our parents childhood those things where not their grandparents ke era mein to Sawal hi Nahin..!</span></p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; color: #282625; counter-reset: list-1 0 list-2 0 list-3 0 list-4 0 list-5 0 list-6 0 list-7 0 list-8 0 list-9 0; cursor: text; font-stretch: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal; line-height: 30px; margin: 0px; opacity: 0.9; padding: 0px; white-space: pre-wrap;"><span style="font-family: Dosis; font-size: large;"><br /></span></p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; color: #282625; counter-reset: list-1 0 list-2 0 list-3 0 list-4 0 list-5 0 list-6 0 list-7 0 list-8 0 list-9 0; cursor: text; font-stretch: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal; line-height: 30px; margin: 0px; opacity: 0.9; padding: 0px; white-space: pre-wrap;"><span style="font-family: Dosis; font-size: large;">Hence they were so fit and fine. What about us? answers we all know. </span></p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; color: #282625; counter-reset: list-1 0 list-2 0 list-3 0 list-4 0 list-5 0 list-6 0 list-7 0 list-8 0 list-9 0; cursor: text; font-stretch: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal; line-height: 30px; margin: 0px; opacity: 0.9; padding: 0px; white-space: pre-wrap;"><span style="font-family: Dosis; font-size: medium;">If this goes on, the children will face same issues earlier. </span></p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; color: #282625; counter-reset: list-1 0 list-2 0 list-3 0 list-4 0 list-5 0 list-6 0 list-7 0 list-8 0 list-9 0; cursor: text; font-stretch: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal; line-height: 30px; margin: 0px; opacity: 0.9; padding: 0px; white-space: pre-wrap;"><span style="font-family: Dosis; font-size: medium;"> I can understand we get attracted towards the packets spicy, tangy taste especially, instead of all such packet food we can have potato for example local traditional recipe tried at home various kind of papad like potato, moong are better than these packaged stuffs even those banana chips we get at our local market are also better. Important is eat local think global moreover purchasing from local vendors can help our people doing small businesses.</span></p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; color: #282625; counter-reset: list-1 0 list-2 0 list-3 0 list-4 0 list-5 0 list-6 0 list-7 0 list-8 0 list-9 0; cursor: text; font-stretch: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal; line-height: 30px; margin: 0px; opacity: 0.9; padding: 0px; white-space: pre-wrap;"><span style="font-family: Dosis; font-size: medium;">So, we can prepare at home just give a try make a list of packaged food like noodles sauces chips biscuit cookies cakes in the ingredients , how many things do you purchase in your grocery, try to cut off some stuffs, initially it may take to reduce whole things, gradually you can cut off them from your grocery list. </span></p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; color: #282625; counter-reset: list-1 0 list-2 0 list-3 0 list-4 0 list-5 0 list-6 0 list-7 0 list-8 0 list-9 0; cursor: text; font-stretch: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal; line-height: 30px; margin: 0px; opacity: 0.9; padding: 0px; white-space: pre-wrap;"><span style="font-family: Dosis; font-size: medium;">We Indians are really having diversity in living & eating habits also so we have many options to replace all these ready stuffs.</span></p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; color: #282625; counter-reset: list-1 0 list-2 0 list-3 0 list-4 0 list-5 0 list-6 0 list-7 0 list-8 0 list-9 0; cursor: text; font-stretch: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal; line-height: 30px; margin: 0px; opacity: 0.9; padding: 0px; white-space: pre-wrap;"><span style="font-family: Dosis; font-size: medium;">Some of them I'm giving below. </span></p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; color: #282625; counter-reset: list-1 0 list-2 0 list-3 0 list-4 0 list-5 0 list-6 0 list-7 0 list-8 0 list-9 0; cursor: text; font-stretch: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal; line-height: 30px; margin: 0px; opacity: 0.9; padding: 0px; white-space: pre-wrap;"><span style="font-family: Dosis; font-size: medium;">Ready pickles : Homemade pickles </span></p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; color: #282625; counter-reset: list-1 0 list-2 0 list-3 0 list-4 0 list-5 0 list-6 0 list-7 0 list-8 0 list-9 0; cursor: text; font-stretch: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal; line-height: 30px; margin: 0px; opacity: 0.9; padding: 0px; white-space: pre-wrap;"><span style="font-family: Dosis; font-size: medium;">Butter/Spreads/Mayonaise/Sauces : Homemade chutneys like tamarind-dates chutney, Pudina-coriander chutney, coconut chutney, peanut chutney, seasonal fruits like chutney, homemade pomegranate jam, mago jam, homemade murambas. Homemade pickles like raw mango, amla can also be used for such spreads.</span></p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; color: #282625; counter-reset: list-1 0 list-2 0 list-3 0 list-4 0 list-5 0 list-6 0 list-7 0 list-8 0 list-9 0; cursor: text; font-stretch: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal; line-height: 30px; margin: 0px; opacity: 0.9; padding: 0px; white-space: pre-wrap;"><span style="font-family: Dosis; font-size: medium;">Ready soups : There is no need to get ready pack of soups as we get fresh veggies at the market & they are easy to prepare.</span></p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; color: #282625; counter-reset: list-1 0 list-2 0 list-3 0 list-4 0 list-5 0 list-6 0 list-7 0 list-8 0 list-9 0; cursor: text; font-stretch: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal; line-height: 30px; margin: 0px; opacity: 0.9; padding: 0px; white-space: pre-wrap;"><span style="font-family: Dosis; font-size: medium;">Chips / kurkure : Homemade papad, wafers.</span></p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; color: #282625; counter-reset: list-1 0 list-2 0 list-3 0 list-4 0 list-5 0 list-6 0 list-7 0 list-8 0 list-9 0; cursor: text; font-stretch: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal; line-height: 30px; margin: 0px; opacity: 0.9; padding: 0px; white-space: pre-wrap;"><span style="font-family: Dosis; font-size: medium;">To get that spicy, tangy taste : I won't recommend to get that spicy, salty, tangy taste to consume in high dose as being delicioius they have their own properties of positive & negative shades. Excess is always harmful. But for small quantity spices you can use black pepper, clove, cinnamon, powder rosted cumin seeds & coriander seeds, dry ginger powder, rock salt, dry mango powder,tamarind pulp, tomato chutney, powder of pomegranate dry seeds. Combination your favourite ingredients among these will give a tastier & healthier version of your favorite food prepared at home with love. One more thing can be done for children if they demand something from outside get them involved like " lets make it at home" & give them small works they will be engaged doing things, n can get pleasure of doing self. </span></p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; color: #282625; counter-reset: list-1 0 list-2 0 list-3 0 list-4 0 list-5 0 list-6 0 list-7 0 list-8 0 list-9 0; cursor: text; font-stretch: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal; line-height: 30px; margin: 0px; opacity: 0.9; padding: 0px; white-space: pre-wrap;"><span style="font-family: Dosis; font-size: medium;"><br /></span></p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; color: #282625; counter-reset: list-1 0 list-2 0 list-3 0 list-4 0 list-5 0 list-6 0 list-7 0 list-8 0 list-9 0; cursor: text; font-stretch: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal; line-height: 30px; margin: 0px; opacity: 0.9; padding: 0px; white-space: pre-wrap;"><span style="font-family: Dosis; font-size: medium;"><br /></span></p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; color: #282625; counter-reset: list-1 0 list-2 0 list-3 0 list-4 0 list-5 0 list-6 0 list-7 0 list-8 0 list-9 0; cursor: text; font-stretch: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal; line-height: 30px; margin: 0px; opacity: 0.9; padding: 0px; white-space: pre-wrap;"><span style="font-family: Dosis; font-size: medium;">Dr.Revati Garge</span></p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; color: #282625; counter-reset: list-1 0 list-2 0 list-3 0 list-4 0 list-5 0 list-6 0 list-7 0 list-8 0 list-9 0; cursor: text; font-stretch: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal; line-height: 30px; margin: 0px; opacity: 0.9; padding: 0px; white-space: pre-wrap;"><span style="font-family: Dosis; font-size: medium;">MD Ayurved.</span></p>www.drrevatigarge.blogspot.comhttp://www.blogger.com/profile/15505428042441059133noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3696451489440058413.post-10207099279681698732022-04-21T00:40:00.001-07:002022-04-21T00:41:08.836-07:00नारळाची खीर ( Coconut Payasam)<p> <b>नारळाची खीर</b></p><p></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjV1LT56QonmMOTKQfUg3Fq_L9weTb4KXmfudLhcejnVQ69H2YK-nR_0mICbtSY3qSXovEwZ8QdNAivYrUJ-tf9prKixbrrFg_DV1rWDD3IPoKl98KCGW-3jCLNIl5gcnYt8EOpK9fox_Ao70e1weEELe4V3OlMyuKgqX-GIHxnv7woezz6Qqt0BWjC/s2498/20220419_210935.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="2105" data-original-width="2498" height="270" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjV1LT56QonmMOTKQfUg3Fq_L9weTb4KXmfudLhcejnVQ69H2YK-nR_0mICbtSY3qSXovEwZ8QdNAivYrUJ-tf9prKixbrrFg_DV1rWDD3IPoKl98KCGW-3jCLNIl5gcnYt8EOpK9fox_Ao70e1weEELe4V3OlMyuKgqX-GIHxnv7woezz6Qqt0BWjC/s320/20220419_210935.jpg" width="320" /></a></div><br /><b><br /></b><p></p><p> </p><p> नारळ नाव ऐकताक्षणी प्रत्येकासमोर आपापल्या आवडीचा पदार्थ डोळ्यासमोर येत असणार! शिवाय भारतीय संस्कृतीत पूजेमध्ये पहिला मान गणपती बाप्पाचा असतो तसा पूजा साहित्यामध्ये नारळाचा! खरच नारळाच्या झाडालासुद्धा कल्पवृक्ष असे म्हणतात . "कल्पवृक्ष म्हणजे जे जे इच्छा करू ते देणारा" अर्थात् नारळाच्या झाडाच्या प्रत्येक गोष्टीपासून काही ना काहीतरी तयार होते ज्यावर मनुष्य आपला उदरनिर्वाह करू शकतो. </p><p> नारळाचे अनेक पदार्थ कोकणात तसेच दक्षिण भारतात प्रसिद्ध आहेत. यावरून नारळाला "दाक्षिणात्य" असाही एक नाव आहे. याशिवाय अत्यंत प्रसिद्ध अशा "थाई" डिशेस मध्ये नारळ, नारळाचे दुध याचा वापर विशेष करून असतो. मोठ्या प्रमाणावर उत्पादन करणारा इंडोनेशिया हा देश नारळाच्या निर्यातीत पहिल्या क्रमांकावर आहे. नारळाचे बालरूप म्हणजे कच्च्या फळापासून ते खोबरे, मग त्याचे तेल यापर्यंत त्याचे अनेक फायदे आहेत. </p><p> नारळातील मगज काढून त्यावर अनेक वेळा प्रक्रिया करून तयार केलेले " Virgin Coconut Oil" म्हणून सध्या skincare साठी चांगलीच प्रसिद्धी मिळवते आहे. नारळ पाणी गर्भावस्थेत वारंवार पिण्यात येते पण खरे त्याचे योग्य प्रमाण किती असावे त्यासाठी वैद्यांचा सल्ला जरूर घ्यावा. नारळाचे दुधही युक्तिपूर्वक वापरले तर कसे उपयोगी ठरू शकते यावर एकदा स्वतंत्र लिहीन. </p><p> साधारणत: रक्षाबंधन अर्थात् नारळी पौर्णिमेला नारळाची खीर, वड्या , भात करण्याची पद्धत असते. नारळ गुणाने थंड असल्याने उन्हाळ्यात करून घेण्यास उत्तम आहे. असो! नमनाला घडीभर (नारळाचे) तेल पुरे झाले.! तर आता आपल्या रेसिपीकडे वळूया. </p><p><br /></p><p><b>साहित्य :</b></p><p>दुध १ कप</p><p>नारळाचा जव किंवा कीस १/2 कप</p><p>साखर १/3 कप</p><p>काजू बदाम काप १ टेस्पून</p><p>मनुका १ टेस्पून</p><p>विलायची पूड १/४ चमचा</p><p>जायफळ १/४ चमचा</p><p>दालचिनी १/२ सेमी</p><p>तूप १ टेस्पून</p><p> </p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh3qXR1v7m_83jI-uFebJzKGRb1fmQuMrQhMyHP2-0s1_2EyZ0CBLEyOiGE7nrGx_3h1cYt4vIwp9CIevi8EkvOY4H3rqdP2iJttzXHswWnbS22B8hkICb5zAkt19vXtWpNZp46sm5psJqu8YrTudRJita5MS6uZr-hUHjBeJs-kRV36kEsbt99B6cs/s2918/20220419_203131.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="2136" data-original-width="2918" height="234" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh3qXR1v7m_83jI-uFebJzKGRb1fmQuMrQhMyHP2-0s1_2EyZ0CBLEyOiGE7nrGx_3h1cYt4vIwp9CIevi8EkvOY4H3rqdP2iJttzXHswWnbS22B8hkICb5zAkt19vXtWpNZp46sm5psJqu8YrTudRJita5MS6uZr-hUHjBeJs-kRV36kEsbt99B6cs/s320/20220419_203131.jpg" width="320" /></a></div><br /><p></p><p><b><br /></b></p><p><b>कृती :</b> </p><p>१. प्रथम एका भांड्यात तूप घालून खोबर्याचा कीस / जव खरपूस भाजून घ्यावा</p><p>२. आता यामध्ये साखर घालून छान परतावे</p><p>३. यात दुध घालून चांगले उकळू द्यावे</p><p>४. काजू, बदाम, मनुका यावेळी घालू शकता किंवा आवडीनुसार तुपात घालू शकता</p><p>५. शेवटी त्यामध्ये दालचिनी पूड, जायफळ, विलायची पूड घालून gas बंद करावा</p><p> </p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh-puQFoxk-jZwzQYsdTUeOY3ZKFfHxRMgTvAM-wo_Ar6mDCdL_CJTAN_WPoo2HnliNk2nSjNi8Nfe0GPJUzaJweeO0-HWlvY97ceV4bOELB6jjPkMbSFHkYcneTzWsBEKRl05O-wfnHh9-_-qxH_nIhuaXYKa-3IdftfPxbkCwcYTkdmLm67hNfIYw/s2988/20220419_203455.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="2136" data-original-width="2988" height="229" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh-puQFoxk-jZwzQYsdTUeOY3ZKFfHxRMgTvAM-wo_Ar6mDCdL_CJTAN_WPoo2HnliNk2nSjNi8Nfe0GPJUzaJweeO0-HWlvY97ceV4bOELB6jjPkMbSFHkYcneTzWsBEKRl05O-wfnHh9-_-qxH_nIhuaXYKa-3IdftfPxbkCwcYTkdmLm67hNfIYw/s320/20220419_203455.jpg" width="320" /></a></div><br /><p></p><p><b>गुण :</b></p><p>नारळ गुणाने थंड असल्याने उन्हाळ्याच्या तडाख्यात हे dessert उत्तम आहे.</p><p>अत्यंत चवदार असते.</p><p>तसेच पौष्टिक आहे शरीराला ताकद देणारे आहे. मांस धातूचे पोषण करणारे आहे.</p><p>केसांसाठी उत्तम आहे</p><p>पचायला काहीसे जड असल्याने त्यातील विलायची इ. पदार्थ ती पचनासाठी मदत करतात.</p><p>विलायची, जायफळ, दालचिनी, लवंग इ, मसाल्याच्या पदार्थांचा गोड पदार्थांमधील वापर ही आयुर्वेदाची वैशिष्ट्यपूर्ण संकल्पनाआहे. गोड पदार्थ पचण्यास काहीसे जड असतात तर हे मसाल्याचे पदार्थ उष्ण आणि तीक्ष्ण गुणाचे असतात त्यामुळे याचा योग्य मात्रेत केलेला वापर उदरातील अग्नि प्रदीप्त करून अन्न पचवण्यास मदत करतात. जेणेकरून पदार्थांमधील मूळ घटकद्रव्यांचे शरीरात अपेक्षित असे कार्य घडून येण्यास मदत होते. शिवाय या मसाल्यांच्या ठिकाणी असलेल्या सुगन्धामुळे अन्नालाही एक विशिष्ट सुगंध , चव येते ज्यामुळे पदार्थ खाण्याची इच्छा जागृत होते. त्यामुळे मन आणि शरीर तृप्त होते.</p><p>मसाल्यांच्या तेज तर्रार तर्रीपेक्षा, यापद्धतीनेI केलेला वापर अधिक फायदेशीर आहे.</p><p>केवळ एक काळजी अशी की या पदार्थांमध्ये एक विशिष्ट प्रकारचे तेल असते जे अधिक तापमानावर उडून जाते म्हणून पदार्थ तयार झाल्यानंतर शेवटी हे पदार्थ घालावे व त्यांनते पदार्थ फारसे गरम करू नयेत. </p><p>Diabetes असणाऱ्या व्यक्ती साखर वगळून घेऊ सहजता नारळाच्या ठायी मुळात एक गोडवा असल्याने ती तशीही चवदार होते.</p><p> </p><p> <b>Coconut Payasam</b></p><p><b> </b>Coconut! everyone must be thinking about his favourite recipe in mind. Among Indian culture there is holy ritual to Worship Lord <i>Ganesha</i> first. Likewise almost in every worship ritual grocery list the first place is devoted for Coconut, ain't it?. Coconut tree is known as <i>"Kalpvriksh"</i> that means "the tree gives you,what you desire". Every part of the tree is useful for preparing something that a person can make his bread & butter, hence the name.</p><p> Cuisines made by using coconut is stapel food in Konkan and South India. Besides coconut especially coconut milk is predominantly used in very famous Thai dishes. Due to abundance Indonesia is a leading country in Coconut export. Coconut is useful at every phase of its growth & development. </p><p> " Virgin Coconut Oil" made from fresh coconut is getting a big fame for Skincare. Coconut water is frequently taken during pregnancy, it is advisable to consult an Ayurved physician for frequency & doses. Cooking is really an Art, and we can use coconut milk artistically for greater results. I would surely love to write it down for some other day. </p><p> It is a holy ritual to prepare coconut delicacies like payasam, burfis, rice during <i>Rakshabandhan</i> or <i>Narali Paurnima. </i>Being cool in nature Coconut dishes are good for consuming during summers. I think, there is lot of information we have collected about coconut, more I would love to get it from your side. Lets now move to our recipe.</p><p><br /></p><p><b>Ingredients :</b></p><p>Milk 1 cup</p><p>Grated fresh coconut 1/2 cup</p><p>Sugar 1/3 cup</p><p>Cashews, Almond pieces 1 tbspoon</p><p>Raisins 1 tbspoon</p><p>Cardamom powder 1/4 tspoon</p><p>Nutmeg powder 1/4 tspoon</p><p>Cinnamon 1/2 cm</p><p>Cowghee 1 tbspoon</p><p><br /></p><p><b>Procedure :</b></p><p>1. Add ghee in a vessel , saute the grated coconut</p><p>2. Add sugar</p><p>3. Saute for a minute</p><p>4. Add milk, let it boil for fee minutes</p><p>5. Add dry fruits , or you can add at 1st step in ghee also</p><p>6. Add powdered cardamom, nutmeg & cinnamon, switch off the flame</p><p><b><br /></b></p><p><b>Properties :</b></p><p>Coconut is cool in nature hence it can be a good dessert option in summers.</p><p>It's very delicious.</p><p>Balances Vata & Pitta.</p><p>It strengthens the body as well as nourishes Mamsa dhatu.</p><p>It acts as hair tonic.</p><p>This payasam is little hard to digest, therefore the ingredients like cardamom, etc will help to digest it.</p><p>The use of spices in sweet dishes is a distinctive quality of Ayurveda. Sweets are hard to digest. Spices are having Ushna & Tikanga properties & the use of these spices in proper quantity helps to ignite the intestinal fire. That helps to digest the sweets & one can get an expected benefit from the food. Besides this spices has a particular flavor & aroma, which stimulates the hunger & providing satisfaction to the mind and body.</p><p>It is always better to use the spices in this way rather than hot, spicy curries and gravies.</p><p>Only the thing to keep in mind the spices loose it's flavor & aroma at high temperature, due to destruction of volatile oils & active principles in them.</p><p><br /></p><p><br /></p><p>Dr.Revati Gadge</p><p>Tree dal Ayurveda,</p><p>8010454807</p><p>( Feel free to share the post with due credits to the author)</p><p><br /></p>www.drrevatigarge.blogspot.comhttp://www.blogger.com/profile/15505428042441059133noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-3696451489440058413.post-40427339113516312882022-04-12T22:08:00.003-07:002022-04-13T09:12:54.597-07:00ज्वारीच्या पिठाची उकडपेंडी<p> <b>ज्वारीच्या पिठाची उकडपेंडी</b></p><p> सकाळचा नाश्ता....किंवा लहान मुलांना वेगळं काहीतरी हवं आणि आई म्हणून ते पौष्टिक हवं ही समस्या नवीन नाही. </p><p>त्यासाठीच एक पौष्टिक असा पदार्थ म्हणजे ज्वारीच्या पिठाची उकडपेंडी छानही होते, पटकन होते आणि पौष्टिकही आहे. </p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh4e_ShX_xQdxabMFGq9iE8R24r7dApCj5DDb_oDqu3VapLYCiJxZXoJ-cjYQTQ4C0s_WCl-dojaZokuJDxau6r1o5vQRPCI0UJs_r8SlLP79DBB0TBoTdsZR5sHQpN1lX_yxlnBK3t0gl6DCt-Xg_TCUpx6jT-7n2vFTg5BtDX7iduIPCksREo7PGw/s4624/20220401_102515.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="2136" data-original-width="4624" height="148" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh4e_ShX_xQdxabMFGq9iE8R24r7dApCj5DDb_oDqu3VapLYCiJxZXoJ-cjYQTQ4C0s_WCl-dojaZokuJDxau6r1o5vQRPCI0UJs_r8SlLP79DBB0TBoTdsZR5sHQpN1lX_yxlnBK3t0gl6DCt-Xg_TCUpx6jT-7n2vFTg5BtDX7iduIPCksREo7PGw/s320/20220401_102515.jpg" width="320" /></a></div><br /><p><br /></p><p><b>साहित्य</b> :</p><p>तेल, जिरे,मोहरी,कडीपत्ता,दाणे,तिखट,हळद,हिंग,मीठ,गूळ/ साखर, लिंबू,ज्वारीचे पीठ 1कप, पाणी.</p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiaDQyuCMTEuADKGiATC0VN5cV45x6f70_1T8ZkVD1HTItnN6_f2axhleaONd4AHJA7O4IzBdlNbjseIqTd3kZoJVnXApmr4Aws0tAZ5dxsX8N6U0dRPtmEWk_oggIg02zOy2Exj9uuAowNvAuwfp6YwMPVekvvywYctwRuF_wrqYkLoqw6hP2ra8TC/s3571/20220401_095616.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="2136" data-original-width="3571" height="191" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiaDQyuCMTEuADKGiATC0VN5cV45x6f70_1T8ZkVD1HTItnN6_f2axhleaONd4AHJA7O4IzBdlNbjseIqTd3kZoJVnXApmr4Aws0tAZ5dxsX8N6U0dRPtmEWk_oggIg02zOy2Exj9uuAowNvAuwfp6YwMPVekvvywYctwRuF_wrqYkLoqw6hP2ra8TC/s320/20220401_095616.jpg" width="320" /></a></div><br /><p><br /></p><p><b>कृती :-</b></p><p>ज्वारीचे पीठ व्यवस्थित बदामी रंग येईपर्यंत भाजून घ्यावे.</p><p>आता फोडणी, फोडणी हा भारतीय खाद्यसंस्कृतीचा गाभा आहे असे म्हणायला हरकत नाही. त्याविषयी एकदा स्वतंत्र बोलूया. तर फोडणी साठी तेल घ्यायचं, तापलं की मोहरी जिरे घालावे ते तडतडले की हिंग लगेच कडीपत्ता. यानंतर दाणे, डाळ्या इ जिन्नस घालावे. या नंतर आवडीनुसार भाज्या घालू शकतो जसे कांदा टमटा, मटार, फरसबी, गाजर,इ.</p><p>ज्वारीचे पीठ घालून त्यामध्ये लागेल तसे थोडे थोडे पाणी घालून व्यवस्थित हलवावे जेणेकरून गुठळ्या होणार नाहीत.</p><p>तिखट, मीठ, साखर/ गूळ, घालावे व्यवस्थित एकजीव करून , झाकण ठेवावे.</p><p>व्यवस्थित वाफ आल्यावर कोथिंबीर, खोबऱ्याचा किस घालून द्यावे.</p><p>गुण: </p><p>ज्वारी चे गुण बघता ती थंड, पचायला हलकी, रुक्ष आहे, कफ व पित्त कमी करणारी आहे. </p><p>यामध्ये प्रोटिन्स, कार्बोहायड्रेट्स, ऊर्जेचा उत्तम स्रोत आहे, फायबर्स व्हिटामिन्स B2,B3, B6 असते.</p><p><br /></p><p> <b>Jowar Flour Upma</b></p><p><b> </b>Breakfast should be healthy, full stomach but it should be different it's a daily problem.,isn't it?</p><p> So here presenting a very tasty , healthy & easy to prepare recipe.</p><p><br /></p><p><b>Ingredients :</b></p><p>1 cup Jowar flour, oil, cumin seeds, </p><p>mustard seeds, curry leaves, peanuts, red chilli powder, turmeric powder,asafetida, salt, jaggery/sugar, lemon juice, water.</p><p><b>Procedure :</b></p><p>Roast Jowar flour till it becomes golden brown in colour.</p><p>Keep aside</p><p>Now take oil in a pan add mustard seeds,cumin seeds, asafoetida, curry leaves, peanuts, you can add veggies like tomato, onion, mutter,French beans or other veggies you love.</p><p>Now add jowar flour mix well, add water as per the requirement keep stirring so that lumps should not be there.</p><p>Add salt & jaggery/ sugar as per your taste.</p><p>Add lemon juice, Mix well,keel a lid for few minutes.</p><p>Serve with coriander leaves ,grated Covington top.</p><p><b>Properties :</b></p><p>Jowar is cool g in nature,light to digest, reduces excess vata & kapha.</p><p>It contains proteins, carbohydrates,rich source of energy,fibres, Vitamins B2,B3,B6.</p>www.drrevatigarge.blogspot.comhttp://www.blogger.com/profile/15505428042441059133noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3696451489440058413.post-21416285489247915442022-04-02T10:12:00.000-07:002022-04-02T23:24:39.026-07:00शर्करोदक<p></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><b>शर्करोदक</b></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgZyRuvc2LPJ9pX02_-HNGhNvEgIoZ4eh3mx4l6M-eft0SJF7t99Q8Si3YvZ5yTK7BriRKa-NPsUsOoLbcxxDB49GYfC-uflljiLsCgAdOgjZN2-nImn_xahJ2TYPWSVDbjk1nsL5O3-ew1io1u0UzYp2AulaCUX8nqiJJ16QsrPyZz5Z-1eE2z_61a/s1080/20220402_000731_0000.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1080" data-original-width="1080" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgZyRuvc2LPJ9pX02_-HNGhNvEgIoZ4eh3mx4l6M-eft0SJF7t99Q8Si3YvZ5yTK7BriRKa-NPsUsOoLbcxxDB49GYfC-uflljiLsCgAdOgjZN2-nImn_xahJ2TYPWSVDbjk1nsL5O3-ew1io1u0UzYp2AulaCUX8nqiJJ16QsrPyZz5Z-1eE2z_61a/s320/20220402_000731_0000.png" width="320" /></a></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><span style="text-align: left;">थंड पाण्यात आवडीनुसार खडीसाखर मिसळून, किंचित लवंग,कापूर, मिरे आणि विलायची घालावी.</span></div><p>या तयार केलेल्या झालास शर्करोदक असे म्हणतात. यास म्हणजे माठातील थंड पाणी घेणे अपेक्षित आहे. </p><p>शर्करोदक शुक्र हा शरीरातील अतिशय महत्वाचा धातू वाढवण्यास मदत करते,</p><p>गुणांनी थंड आहे</p><p>पोट साफ होण्यास मदत करते</p><p>बल देणारे आहे</p><p>रुचकर आहे</p><p>उन्हाळ्यात येणारा थकवा अंगाची होणारी लाही लाही, ताप,वारंवार तहान लागणे यावर उत्तम गुणकारी आहे</p><p>यामुळे लगेचच तरतरी येण्यास मदत होते.</p><p>मधुर रसाचे आणि थंड गुणाचे असल्याने दूषित वातपित्त कमी करते.</p><p><br /></p><p><span style="font-family: verdana;">Cold water , cooled in earthen pot. Mix raw sugar in it as per taste, add a clove, a pinch of bhimseni camphor, pinch of black pepper, cardamom. The water is knowon as Sugar water.</span></p><p><span style="font-family: verdana;">It helps to increase the <i>Shukra</i>, a very important <i>Dhatu</i> in human body</span></p><p><span style="font-family: verdana;">Its a natural coolant</span></p><p><span style="font-family: verdana;">Acts as mild laxative</span></p><p><span style="font-family: verdana;">Helps in strengthening body tissues</span></p><p><span style="font-family: verdana;">A very refreshing drink dring the long & tiring days of summer</span></p><p><span style="font-family: verdana;">As a stimulant, it provides glucose to body tissues</span></p><p><span style="font-family: verdana;">Being sweet & cool in nature it reduces vitiated <i>Vata</i> & <i>Pitta</i></span></p><p><br /></p><p>वैद्य सौ रेवती गर्गे</p><p>त्रिदल आयुर्वेद क्लिनिक,जळगाव.</p><p>8010454807</p><p>(पोस्ट लेखिकेच्या नावासह शेअर करण्यास हरकत नाही.)</p>www.drrevatigarge.blogspot.comhttp://www.blogger.com/profile/15505428042441059133noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3696451489440058413.post-11459617043587469052021-05-27T11:22:00.003-07:002022-04-13T09:12:36.143-07:00लहान मुले, कोरोना आणि प्रतिकार शक्ती<p></p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhv2dzhC6qIGQfVeBQvi0Tn0qleS7gPqUbUTZFqZreC9E5OcBGuehfF8axgkQOjdnKf5RSRoc2xUkPMYDDiQplYcF73eOAVlfGyrItVaa2s-ARZ7sj7k7qzWqdl78wTNjrGgpSmbC397JY/s436/images+%252871%2529.jpeg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="300" data-original-width="436" height="272" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhv2dzhC6qIGQfVeBQvi0Tn0qleS7gPqUbUTZFqZreC9E5OcBGuehfF8axgkQOjdnKf5RSRoc2xUkPMYDDiQplYcF73eOAVlfGyrItVaa2s-ARZ7sj7k7qzWqdl78wTNjrGgpSmbC397JY/w320-h272/images+%252871%2529.jpeg" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><br /></td></tr></tbody></table> कोरोनाची दुसरी लाट कशी तरी कमी होते न होते तोच तिसरीची चर्चा सुरू झाली. त्यात लहान मुलांना अधिक धोका आहे अस म्हटलं जातंय. मुळात संसर्ग हा लहान मुलांसाठी वेगळा , व्हायरस वेगळा अस काही नसणारेय. जी काळजी घेत आलोय ती घ्यायची आहेच. परंतु विशेष काळजी अशी की बालवय हा कफ प्रधान्याचा काळ असतो. म्हणून लहान मुलांना लवकर सर्दी खोकला होतो. छातीत कफ लवकर वाढतो. त्यात येणार काळ हा पावसाळा, त्यांनतर हिवाळा असा आहे. अशा वेळी कफ वाढू नये म्हणून काळजी घ्यायला हवी.<p>१) प्रतिकार शक्ती वाढवावी म्हणून जे काही ऐकण्यात येईल, अनेक advertsements वाढतील तर अशा कोणत्याही गोष्टीचा मारा करू नका.</p><p>२) प्रोटीन shakes च्या नावाखाली तत्सम मिल्क पॉवडर्स, प्रोटीन shakes, मिल्क shakes, smoothies, oats अशा कोणत्याही गोष्टी देऊ नका.</p><p>३) बाहेरचे चिप्स, वेफर्स, कुरकुरे, ब्रेड, बिस्किट्स, नूडल्स, बाहेरचे sauses, cheese, बटर्स, केक, कोल्डड्रिंक्स चालू असतील ते बंद करा.</p><p>४) आंबवलेले पदार्थ, इडली, डोसा, ढोकळा महिन्यातून एकदाच असा नियम ठरवा.</p><p>५) कडधान्य वारंवार नको. </p><p>6) दूध पूर्णान्न आहे असा गैरसमज मनातून सपशेल काढून टाका, का? तर अस नसतं आणि हल्लीचे दूध तर नाहीच नाही.</p><p>७) ताकद यावी म्हणून फळ येन केन प्रकारेण ते खाल्ले गेले पाहिजे , मग मिल्क शेक्स असो, किंवा ज्यूस, smoothies, अशा प्रकारे नकोच नको.</p><p>८) चोकॉलेट्स healthy नक्कीच नाहीत , त्यामुळे ती टाळलेलीच बरी. </p><p> वर सांगितलेल्या गोष्टी पचवण्याची क्षमता लहान मुलांची नसते. आणि ताकद यावी म्हणून, प्रतिकारशक्ती वाढावी म्हणून, अनेक गोष्टींचं मारा आपण करत असतो. आणि कळत न कळत त्याचा फायदा होण्याऐवजी विपरीत परिणाम होतो. वरील गोष्टी जरा तपशिलाने समजावून घेऊया. </p><p>१) Food इंडस्ट्री ही खूप मोठी आहे. त्यात लहान मुलांचा विषय आला की त्यात एक emotional touch येतो आणि तिथे गडबड होते. त्यामुळे आशा काही पावडर्स पासून मुलांना आधीपासूनच परावृत्त करायला हवे. त्याऐवजी सुंठ, विलायची, हळद, अश्वगंधा ,शतावरी चूर्ण घालून गरम दूध देत येईल यामुळे आवश्यक ते पोषण मिळेल.</p><p>२) Smoothies करताना अतिशय deadly combinations असतात. पालक, क्रीम, मध, मीठ अस काही. मुळात जो पदार्थ आपण लहानापासून, परंपरेने खात आलेलो आहोत तो त्याच पद्धतीने घ्यावा. त्या पद्धती tested OK आहेत. आणि हे सगळं करताना अपण घेतलेले पदार्थ मुळात एकमेकांना विरुद्ध होऊन शरीरावर विपरीत परिणाम करतात. मोठ्यांच्या शरीरावर सुद्धा याचा परिणाम होतो तर त्या कोवळ्या जीवांच्या नाजुक पचनशक्तीचे काय होणार? तर जो पदार्थ आपण जसा करत आलेलो आहोत तसाच खा. नवीन रेसिपी सापडली तरी करताना ती किती योग्य याची शहानिशा करून मग करा.</p><p>३) बाहेरच्या चिप्स, वेफर्स मध्ये फ्लेवर्स येण्यासाठी अनेक flavoring agents, colours, artificial powders, preservatives मिसळलेले असतात. ज्यामुळे ते चटकदार होतात आणि पुन्हा पुन्हा खावेशे वाटतात. हे सगळं शरीरासाठी अर्थातच घातक असतात. आणि हे शिळेसुद्धा असतात! शिवाय ब्रेड, पण, बिस्कीट, केक यामध्ये मैद्याचे प्रमाण अधिक असते त्यामुळे ते रुक्ष पचायला जड असतात यामुळे पचनशक्तीचे तक्रारी वाढून इतर आजारांना कारणीभूत ठरतात. म्हणून ताज्या करून खाण्यासारख्या अनेक गोष्टी असतात. वेगवेगळे चिवड्यांचे प्रकार, साळीच्या लाह्यांचे पदार्थ, चिक्की, लाडूचे प्रकार, खोबरे, मीठ,जिरेपुड सारण घालून कणकेचे ड्राय कचोरी समोसे करू शकतात, वेगवेगळे फुणके हे तुम्ही नाश्ता आणि मधल्या वेळच्या खाण्यासाठी करू शकतात.</p><p>४) आंबवलेले पदार्थ तयार होताना आम्ल गुण वाढून रक्ताला दूषित करतात त्यामुळे ते वारंवार नको. ब्रेड, पण, बिस्कीट, केक हे सुद्धा यातच मोडतात. त्याऐवजी भाज्यांचे पराठे गायीच तुप लावून, फुणक्यांचे प्रकार, दलिया, खिरी, वेगवेगळे ना आंबवता दही ना घालता केलेले धिरडे, सूप,असे करू शकतात. </p><p>५) मोड आलेले कडधान्य पचायला जड , वातूळ होतात. त्यामुळे सारखे नको. त्याऐवजी हिरवे मूग आज भिजवून उद्या उसळ करून त्यावर हवं तर थोडी शेव, कांदा टोमॅटो, कोथिंबीर, लिंबू पिळून द्या.</p><p>६) शरीराच्या पोषणासाठी सर्व रस आवश्यक असतात. दूध हे मधुर म्हणजे गोड रस प्राध्यान्याने असणारे आहे. पचायला काहीसे जड. गायीचे म्हशीपेक्षा तुलनेने पचायला जड आहे. काही मुलांची पचनशक्ती मुळात कमजोर असते पोट नीट साफ होत नाही, नीट जेवत नाहीत आणि मग पोट भरावे म्हणून दूध दिले जाते आणि तिथेच गडबड होते. अग्नी मंद असताना दुधही नीट न पचता त्याचे रूपांतर कफात होते. त्यात हल्लीच्या दुधात भेसळ खूप असते. तर जेव्हा अग्नी मंद असताना मुलांना भाताची पेज, ज्वारीची, रव्याची पातळ पेज, हिरव्या मुगाचे कढण असा आहार घ्यावा.अगदी लहान बालकांसाठी जे अन्न घेत नाही त्यावेळी मातेचा आहार योग्य असावा.अशावेळी या सर्वांसाठी वैद्यांचा सल्ला जरूर घ्या.</p><p>७) फळे देताना ती त्या ऋतूत येणारी, ताजी द्यावी दूध आणि फळे विरुद्ध आहेत. Smoothies दिल्या जातात त्यावेळी विरुद्ध गुणांचे पदार्थ एकत्र केले जातात यामुळे शरीरातील दोष विपरित रित्या वाढून पोषण ना होता आजाराला कारणीभूत ठरतात. म्हणून seasonal ताजी फळे द्यावीत शक्यतो चावून खावीत. अगदी लहान मुलांना न देणे योग्य पण दिल्यास रस करून पचेल आशा मात्रेत अगदी चिमूटभर विलायची पूड/सुंठ पूड/ मिरे पूड घालून द्यावी. हल्ली फळांवर खूप फवारणी असते म्हणून सेंद्रिय घेतल्यास उत्तम! आवळ्याचे च्यवनप्राश, मोरावळा इ जरूर द्या.</p><p>८) चॉकोलेट healthy या क्षेत्रात मानले जात असले तरी ते योग्य नाही. शरीराला अँटीऑक्सिडंट असा एकमेव गुण अवश्यक नाही. क्वचित् ठीक परंतु वारंवार नको. </p><p style="text-align: justify;">लहान मुलांना आजच्या काळात ads मुळे खूप प्रलोभन असतात. रंगबेरंगी आकर्षक पॅकिंग मुळे ती घ्यावीशी वाटतात. पण त्यातील पोषणमुल्ये नगण्य असतात. म्हणून त्यांना वेळीच परावृत्त करावे. कारण याकाळात लागणाऱ्या सवयी चिरकाल टिकणाऱ्या असतात. आणि हे सर्व जर नेहमी सांभाळले तर प्रतिकारशक्ती नक्कीच अबाधित राहील. हे कोरोनाविरुद्धचे युद्ध कठीण आहे. परंतु त्याचा सामना युक्तीनेच करावा लागणार आहे. आपल्या घरातच या सगळ्याच गमक दडलंय. </p><p style="text-align: justify;">आपल्याला याबद्दल काहीही शनक असल्यास आम्हाला जरूर संपर्क करू शकतात.</p><p style="text-align: justify;">#kidsdiet#healthydiet#</p><p><br /></p><div style="text-align: left;">वैद्य सौ. रेवती गर्गे,</div><div style="text-align: left;">त्रिदल आयुर्वेद, जळगांव. </div><div style="text-align: left;">treedalayurved@gmail.com</div><div style="text-align: left;">8010454807</div><p>( पोस्ट लेखिकेच्या नावासह शेअर करण्यास हरकत नाही. )</p><blockquote style="border: none; margin: 0px 0px 0px 40px; padding: 0px;"><p style="text-align: left;"> </p></blockquote><p><br /></p><p><br /></p><p> </p><p> </p><p><br /></p><p><br /></p>www.drrevatigarge.blogspot.comhttp://www.blogger.com/profile/15505428042441059133noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3696451489440058413.post-90566545434878820042020-07-25T04:53:00.002-07:002020-07-25T09:09:04.827-07:00गव्हाची खीर<div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi8XN0Q6OvJGhyTdxAXeOX_ZB07IMG_XpWZ53ssnP8RxWIFqSLPSnXfQRij2xIuTNYrD9LKHBMgfXL74kokT83-jd079rwYl6milWrPaOib3DDdkgoorOA8oyQQYo3sZhe_ehc932dZBhA/s2048/20200725_172148.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="2048" data-original-width="2048" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi8XN0Q6OvJGhyTdxAXeOX_ZB07IMG_XpWZ53ssnP8RxWIFqSLPSnXfQRij2xIuTNYrD9LKHBMgfXL74kokT83-jd079rwYl6milWrPaOib3DDdkgoorOA8oyQQYo3sZhe_ehc932dZBhA/s320/20200725_172148.jpg" /></a></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div></div><div>आषाढ अमावस्येनंतर ऊन सावलीचा खेळ सुरू होतो. त्यानंतर श्रावणाला सुरुवात होते आणि सणावारांची रांगच लागते. त्यापैकीच आज नागपंचमी. </div><div><br /></div><div>कृष्ण आणि अर्जुनाने नवीन राजधानी निर्माण करण्यासाठी खांडववन जाळले. त्यामध्ये अनेक नाग मारले गेले आणि म्हणून नागराज तक्षकला अर्जुनाचा सूड घ्यायचा होता. </div><div><br /></div><div>या उद्देशाने त्याच्या वंशातील परीक्षित राजा ला तक्षकाने मारले. यावर संतप्त होऊन परीक्षित राजा च्या मुलाने म्हणजे जनमेजयाने सर्पसत्र सुरु केले, यज्ञामध्ये सापांची आहुती देण्यास सुरुवात केली. तेव्हा आस्तिकाने मध्यस्थी करून ते थांबवले.</div><div><br /></div><div>म्हणून नागाच्या प्रजातींचा वंश वाचला. आणि तो दिवस होता श्रावण शुद्ध पंचमी. </div><div>तेव्हापासून नागपंचमी साजरी केली जाते. </div><div><br /></div><div>याशिवाय लोकोत्तर प्रचलित नागीण आणि तिच्या पिल्लांची कथा आपल्या सर्वांनाच माहीत आहे. </div><div>म्हणून आज काही कापू, भाजू नये, लोखंड वापरू नये अशी मान्यता आहे. </div><div><br /></div><div>याशिवाय सापाचे विशेष महत्व शेतात असते. आणि जो आपल्याला कोणत्या ना कोणत्या पद्धतीने मदत करतो त्याच्याप्रति कृतज्ञता असावी ही आपली संस्कृती आहे.</div><div>तर अशी नाग पंचमी ची वैशिष्ट्ये आहेत.</div><div><br /></div><div>नागपंचमी भारतात महाराष्ट्र, गुजरात, राजस्थान याठिकाणी साजरी केली जाते.</div><div>नेपाळ मध्ये नागपंचमीचे विशेष महत्व आहे.</div><div><br /></div><div>आजच्या दिवशी अनेक ठिकाणी पुरणाची दिंडी, उंडे, गव्हाची खीर, कान्हवले, कोकणात हळदीच्या पानातील पातोळ्या करण्याची पद्धत आहे. </div><div><br /></div><div>माझ्या माहेरी आणि सासरी नागपंचमी गव्हाची खीर करण्याची पद्धत आहे. आरोग्याच्या दृष्टीने ही खीर अत्यंत लाभदायक आहे . म्हणून आज आपण गव्हाची खीर कशी करायची आणि गुणधर्म काय आहेत ते बघूया.</div><div><br /></div><div><br /></div><div><b>गव्हाची खीर :</b></div><div><br /></div><div><b>पूर्वतयारी</b> :</div><div><br /></div><div>गहू धुऊन वाळवून घ्यावे व नंतर जाडसर दळून घ्यावे. मिक्सर ला सुद्धा व्यवस्थित होते.</div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh_avcrar32ImtRpYVFltWLWlfCQJtNqSfWMEZwg5ym0s45QVakYQGKKHCPGWrlm_nNEss2-rGWdoZB84QFmJMdtid1JX_trxkJ2oSRurXIfFUNUW66pogR5t8QrRLkjWujB7na6znaKAU/s2609/20200725_155605.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1205" data-original-width="2609" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh_avcrar32ImtRpYVFltWLWlfCQJtNqSfWMEZwg5ym0s45QVakYQGKKHCPGWrlm_nNEss2-rGWdoZB84QFmJMdtid1JX_trxkJ2oSRurXIfFUNUW66pogR5t8QrRLkjWujB7na6znaKAU/s320/20200725_155605.jpg" width="320" /></a></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><div><b>साहित्य</b> :</div><div><br /></div><div>दळलेले गहू 1 वाटी</div><div>गूळ 1/2 वाटी (साखरेऐवजी पूर्ण गूळ सुद्धा घालता येऊ शकतो)</div><div>साखर1/2 वाटी</div><div>विलायची पूड पण चमचा</div><div>जायफळ 1 चिमूटभर/ दुधात उगाळून</div><div>खोबऱ्याचे काप किंवा किस </div><div>दूध ( आम्ही वैद्य लोक देशी गायीचे दूध सांगतो)</div><div><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhpVWm-VbVGAFRG1uOl8LGrwZmBgIo1HkJgjpwJQtCxT9_gtNIPMJajgJ199UspYJyRcyVtCxf29O3LbM-DgsnPA9K9Y9Ij8GhZFbfLvjXbvc-e0hn5C2_SIVApxCMRX02PUR13VANEr34/s2048/PSX_20200725_162543.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="2048" data-original-width="1416" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhpVWm-VbVGAFRG1uOl8LGrwZmBgIo1HkJgjpwJQtCxT9_gtNIPMJajgJ199UspYJyRcyVtCxf29O3LbM-DgsnPA9K9Y9Ij8GhZFbfLvjXbvc-e0hn5C2_SIVApxCMRX02PUR13VANEr34/s320/PSX_20200725_162543.jpg" /></a></div><div><br /></div><div><br /></div><div><b>कृती</b> :</div><div><br /></div><div>1. गहू साधारण 2 ते 2.5 वाटी पाणी घालून कुकर मध्ये 3-4 शिट्ट्या घेऊन शिजवून घ्यावे.</div><div><br /></div><div>2. त्यानंतर भांड्यामध्ये गरम असतानाच गूळ आणि साखर घालून उकळून घ्यावे.<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEisJ68Di0YZ-bHpYKzIFNO6aw9acAPRCPouZ6gEYX72m3Sn2VCvsUBeRMIW4x-7XiA4Y2oHidvq-Q5fSJ7MdCRuvPKiuT1PssqReHAAlFeIvycDULESOREDKhp5Pg4-eqlXJJ37kacyme4/s2048/20200725_170903.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1558" data-original-width="2048" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEisJ68Di0YZ-bHpYKzIFNO6aw9acAPRCPouZ6gEYX72m3Sn2VCvsUBeRMIW4x-7XiA4Y2oHidvq-Q5fSJ7MdCRuvPKiuT1PssqReHAAlFeIvycDULESOREDKhp5Pg4-eqlXJJ37kacyme4/s320/20200725_170903.jpg" width="320" /></a></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><div>3. त्यानंतर त्यामध्ये विलायची पूड, जायफळ, ड्राय फ्रूट्स घालवे.</div><div><br /></div><div>4. आयत्या वेळी कोमट दुध घालून व्यवस्थित मिक्स करून घ्यावे.</div><div><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiCYdq9OOaJTcSjUZS9mNOlrfo4G77ni1d2nFIZXIXW7hotNLuMbnCkdb3OEXzZhqxoShcnWcZ4zOH3Gatt3IddLcPdpxCzZgPqzV7SGAo35ucffAOKeLFjtTXFlrAgS1ABvGb92vMOQyo/s2048/20200725_172310.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1112" data-original-width="2048" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiCYdq9OOaJTcSjUZS9mNOlrfo4G77ni1d2nFIZXIXW7hotNLuMbnCkdb3OEXzZhqxoShcnWcZ4zOH3Gatt3IddLcPdpxCzZgPqzV7SGAo35ucffAOKeLFjtTXFlrAgS1ABvGb92vMOQyo/s320/20200725_172310.jpg" width="320" /></a></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><div><b>गुण :</b></div><div><b><br /></b></div><div>गव्हाची खीर अतिशय पौष्टीक आहे. लहान मुले, कृश व्यक्ती, गर्भवती महिला, वृद्ध अशा लोकांना ज्यांना शरीराचे पोषण अपेक्षित आहे अशा वेळी उत्तम आहे.</div><div><br /></div><div>श्रावणात अनेक उपवास असतात म्हणून सुरुवातीला शरीराला एनर्जी चा साठा आपण पुरवू शकतो.</div><div><br /></div><div>याशिवाय या ऋतू मध्ये वात वाढलेला असतो, पित्त साठण्यास सुरुवात झालेली असते म्हणून षड्रसांपैकी मधुर, अम्ल , लवण म्हणजेच गोड, आंबट, खारट हे रस शरीराला आवश्यक असतात .अर्थात् प्रमाणातच. यामुळे वाताचे शमन होते. </div><div><br /></div><div>हाडांचेही पोषणही चांगले होते.</div><div><br /></div><div>विलायची , जायफळ ही प्रक्षेप द्रव्ये असतात ती पदार्थाची चव, सुगंध वाढवतात याशिवाय ते पदार्थ पचण्यास सुद्धा मदत करतात.</div><div>गव्हाची खीर पचण्यास थोडी जड असते यासाठी ज्यांना पचनास विलंब होत असेल त्यांनी यामध्ये किंचित सुंठ पावडर, लवंग किंवा मिरेपूड घालून खावी.</div><div><br /></div><div>आज अनेकांच्या घरी गव्हाची खीर असेलच आणि नसेल तर ती या ऋतूत आवर्जून करून खा.</div><div><br /></div><div>#traditionalsweet #shravan&health #healthytasty #cookathome #stayhomestaysafestayhealthy</div>www.drrevatigarge.blogspot.comhttp://www.blogger.com/profile/15505428042441059133noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-3696451489440058413.post-35492331788066506952020-07-19T10:28:00.006-07:002021-04-17T09:31:00.280-07:00घ्या काळजी स्वतः ची...तेव्हाच देश जिंकेल कोरोनाशी <div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhwmEG_9Fg1NpyohzIg3XSeVOZxtPA0Ny_O_Ts-uPC0qXIFD0jATGsE17PbboII9_42Hw24y1XG1qMgxITw_v5CqfdmrNpwC2rLPG8ACR0Bzc7O0m1o2jIbTIEoPz09B2cqHFqD5CGe_NE/s493/images+%25283%2529.jpeg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="335" data-original-width="493" height="174" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhwmEG_9Fg1NpyohzIg3XSeVOZxtPA0Ny_O_Ts-uPC0qXIFD0jATGsE17PbboII9_42Hw24y1XG1qMgxITw_v5CqfdmrNpwC2rLPG8ACR0Bzc7O0m1o2jIbTIEoPz09B2cqHFqD5CGe_NE/w256-h174/images+%25283%2529.jpeg" width="256" /></a></div><div><br /></div><div>कसे काय आहात मंडळी काळजी घेताय ना....घेतोय म्हणजे काय....घ्यायलाच हवी..!</div><div><br /></div><div>सध्या सगळीकडेच पाऊस बऱ्यापैकी सुरू झालाय. हवामान खात्यानेही पावसाची शक्यता वर्तवली आहे.</div><div>एरवी सुद्धा वातावरण बदललं की सर्दी , खोकला, ताप इ रुग्णांची संख्या वाढते. अशा वेळी healthcare system वरचा load वाढणार आहे. कारण कोण COVID -19 चा रुग्ण आणि कोणता साधा सर्दी खोकला हे निदान कठीण होणार आहे.</div><div>परंतु पॅनिक न होता थोडा patience सर्वांनीच बाळगायला हवा आहे.</div><div>प्रत्येकाला आपल्याला कोरोना आहे की काय अशी शंका येणे स्वाभाविक आहे. ताप आला किंवा सर्दी झाली तरी अंगावर काढू नये परंतु व्याकुळ होऊनही चालणार नाहीये.</div><div>होऊ नये यासाठी प्रयत्न करावा.</div><div><br /></div><div> गरम पाणी पिण्यात असू द्या. </div><div><br /></div><div>पुदिन्याची पाने/ ओवा टाकून पाण्याची वाफ घ्या.</div><div><br /></div><div> दूध हळद घ्या. </div><div><br /></div><div>हळद, मीठ कोमट पाण्याच्या गुळण्या करतच असणार, चलने दो !</div><div><br /></div><div>आयुष काढा घ्या. आयुष काढा विचार करताना अनेक ज्येष्ठ वैद्य एकत्र येऊन त्यांनी विचारपूर्वक अगदी घराघरात उपलब्ध असणारी घटक द्रव्ये सांगितलेली आहेत. त्यामागे एक विचार आहे. कोणत्याही गोष्टी चे सेवन करताना प्रमाण किती असावे याला खूप महत्व आहे. काढा कसा घ्यावा याची माहिती अजूनही नीट समजलेली नसेल तर आपल्या वैद्यांना, जवळपास असलेल्या वैद्यांना जरूर संपर्क करा अथवा दिलेल्या नंबर वर किंवा ई-मेल id वर संपर्क करा.</div><div><br /></div><div>योगासन, प्राणायाम करा.</div><div><br /></div><div>Lockdown मुळे अनेकांना आर्थिक विवंचनेला सामोरे जावे लागत आहे. त्याचाही तणाव येऊ शकतो. परंतु हे सामान्यपणे प्रत्येकाच्याच आयुष्यात असणार आहे. </div><div><br /></div><div>शिवाय यानंतर अनेक पर्याय उपलब्ध देखील असणार आहेत. यासंदर्भात cunselling ची सुद्धा आपण मदत आपल्या जवळच्या लोकांकडून घेऊ शकतो किंवा आमचा नंबर आहेच. थोडक्यात मनावर ताण येणार नाही असा प्रयत्न करा.</div><div><br /></div><div>अजूनही एसी, कूलर वापरत असाल तर तो बंद करा. बाहेर जाणे टाळा, टाळणे शक्य नसेल तर पुरेशी काळजी घेऊनच बाहेर पडा. अर्थातच मास्क, faceshield, handgloves. Supermarket किराणा घेत असाल तसेच भाजी घेताना सुद्धा hand gloves वापरा. कारण अनेक जण ती हाताळत असतात.</div><div><br /></div><div> या काळात सांध्यांची दुखणी पण डोक वर काढतात. खास करून ज्येष्ठ नागरिक, ज्यांना सांधेदुखी आहे अशा लोकांनी नियमित तीळ तेल कोमट करून त्याची मालिश करावी. व सहन होईल इतक्या गरम/कोमट पाण्याने अंघोळ करावी जेणेकरून त्रास कमी होईल. सर्वांनीच शक्य असल्यास या काळात अंघोळी पूर्वी संपूर्ण अंगाला तेलाची मालिश करायला हरकत नाही. आठवडाभर जमत नसेल तर weekend ला करा.</div><div><br /></div><div>आणि सर्वात महत्वाचे म्हणजे आपला आहार ! </div><div><br /></div><div>या काळात पचनशक्ती जरा नाजूक असते. म्हणून हलका आहार घ्यावा. मुगाची खिचडी, मेतकूट भात, दूध भात, पोळी, भाकरी, शक्यतो फळ भाज्या, मुगाचे कढण, आमसुलाचे सार भात किंवा खिचडी,दलिया इ. पदार्थ आहारात घ्या.</div><div>एखादे वेळी ठीक आहे परंतु वारंवार तेलकट पदार्थ नको.</div><div><br /></div><div>मैदा, ब्रेड, पाव,बिस्कीट,इ पदार्थ टाळावे. </div><div><br /></div><div>जेवणापूर्वी आल्याचा छोटासा तुकडा आणि सैंधव खावे. यामुळे भूक चांगली लागून पचनही चांगले होते. परंतु हे करण्यापूर्वी आपल्या वैद्यांना विचारून घ्या.</div><div><br /></div><div>झोपण्याच्या किमान 1.5-2 तास आधी रात्रीचे जेवण घ्यावे. रात्री पुरेशी झोप घ्यावी आणि दुपारी झोपू नये. </div><div><br /></div><div>यातील बऱ्याचशा गोष्टी आपल्याला यापूर्वीही सांगितलेल्या असतील . आतापर्यंत आपण त्या पाळतही असूं. काही नसतील तर त्या आता करूयात.</div><div><br /></div><div>डॉक्टर दवाखान्यात आहेतच परंतु आपल्याला वारंवार दवाखान्यात जावे लागणार नाही. आणि संक्रमणाचा धोका टाळता येईल. कारण दवाखान्यात आपल्या सारखेच अजूनही patients असतातच की!</div><div>आणि एवढे करूनही सर्दी, खोकला झालाच, लवकर बरे नाही वाटले तर डॉक्टर/ वैद्यांशी संपर्क करा. कारण साधा सर्दी खोकला आणि Covid19 टेस्ट केल्याशिवाय नाही लक्षात येणार.</div><div><br /></div><div>आपण इतके दिवस सर्व गोष्टी नेटाने पाळल्या आहेत. हा काळ तर अधिक महत्वाचा आहे. त्यामुळे थोडी आणखी काळजी घेऊया आणि आपली आपल्या जीवलगांची काळजी घेऊया.</div><div><br /></div><div>Image Source : Google</div><div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><div>#corona #COVID-19 #gocorona # Immunitybooster#AyushKadha #Healthyolifestyle #Healthydiet #StayHomeStaySafeStayHealthy</div><div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div><div>त्रिदल आयुर्वेद क्लिनिक, जळगांव.</div><div>7219899833</div><div>treedalayurvedclinic@gmail.com</div>www.drrevatigarge.blogspot.comhttp://www.blogger.com/profile/15505428042441059133noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3696451489440058413.post-34068932736331488722020-07-10T01:15:00.006-07:002021-06-02T20:57:50.298-07:00अळू वडी ( Alu Vadi)<div class="separator"><div style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em; text-align: left;" trbidi="on"><img border="0" data-original-height="2048" data-original-width="1536" height="319" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi3ZHykVwgWUdG_xOlnJcI_fNqypTtcWEJpPr2OZtirXuxSt3rTiFLy_FtzZCofFYDBi0MIAyfdZQHDedE2P8naWDCT39DbjDkuN-iWkOLdWRxwbOsCZKhJ1bR3hgRkwMjb9yPPTZmPgsE/w240-h319/20200714_160326.jpg" width="240" /></div></div><div style="text-align: left;" trbidi="on"> <span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt;">आला आला वारा....संगे
पावसाच्या धारा.... असा छान आशाजींच्या आवाजात गण सुरुये आणि हातात चटपटीत</span><span style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt;">, <span lang="MR">खमंग काहीतरी आहे आणि एकीकडे चहाचा
कप आहे. आहा! क्या बात..! स्वर्गसुख च जणू....बाहेर छान थोड थंड हवा आभाळ</span> <span lang="MR">अस वातावरण असता मधूनच पाऊस अस असतांना अनेक चटपटीत पदार्थ खुणावू लागतात.
पण ग्रिष्मातले चटके सोसल्यावर आपला पोटातला अग्नी काही अजून खूप फुललेला नसतो.
शरीरात पित्त साठत असते. पचनशक्ती थोडी कमजोर झालेली असते. वातदोष बळावलेला असतो.
शिवाय दुषित पाणी वातावरणातील ओलसरपणा यामुळे बाहेरचे अन्न दुषित असते. त्यामुळे
ते खाल्ल्याने पोट बिघडते.आणि आता तर</span> <span lang="MR">बाहेरचे खाण्याचा
प्रश्नच</span> <span lang="MR">येेेत नाही. सध्या सगळंच घरीच करायचं आहे.
म्हणून यावेळी १ अशीच माहित असलेली आणि</span> <span lang="MR">सर्वांना
आवडणारी</span> <span lang="MR">अशी </span>recipe <span lang="MR">बघूया.</span></span></div><p class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;"><span style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt;"><o:p></o:p></span></p><div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"><b><br /></b></div><div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"><b><br /></b></div><div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"><p class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;"><b><span style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt;"><span lang="MR"> </span></span></b><b><u><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">अळू वडी</span></u></b></p><p class="MsoNormal"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-language: HI;"><o:p></o:p></span></p><p class="MsoNormal"><b><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">अळू :</span></b><span style="font-size: 12pt; line-height: 115%; mso-bidi-language: HI;"><o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt;">अळू चा कंद असतो. त्याचे अनेक
प्रकार आहेत.</span><span style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt;"> </span><span lang="MR" style="background: white; color: #282625; font-family: "Mangal","serif"; font-size: 12pt; mso-ascii-theme-font: minor-bidi; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: EN-IN; mso-hansi-theme-font: minor-bidi;">त्याची हृदयाकृती पाने असतात.</span><span style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt;"> </span></p>
<p class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt;">त्यापैकी वांगी आणि हिरव्या
रंगाचे खाण्यासाठी उपयुक्त असतात. हे बहुवर्षायू असते.घराच्या</span><span style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt;"> </span><span lang="MR" style="color: #282625; font-family: "Mangal","serif"; font-size: 12pt; mso-ascii-theme-font: minor-bidi; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: EN-IN; mso-hansi-theme-font: minor-bidi;">परसबागेतही</span><span style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt;"> <span lang="MR">छान जगतो आणि दिसतोही सुरेख!</span><o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt;">महाराष्ट्रात पूर्वीपासून
लग्नामध्ये अळूचे फदफदे अर्थात् अळूची</span><span style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt;"> </span><span lang="MR" style="color: #282625; font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt;">पातळ</span><span style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt;"> <span lang="MR">भाजी करण्याची पद्धत आहे.</span></span></p>
<p class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt;">चिंच आणि गुळ घालून चविष्ट
भाजी होते.</span></p><p class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;"><span style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt;"><o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;"><span lang="MR" style="color: #282625; font-family: "Mangal","serif"; font-size: 12pt; mso-ascii-theme-font: minor-bidi; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: EN-IN; mso-hansi-theme-font: minor-bidi;">सा</span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt;">धारणत: भारतातल्या वेगवेगवेगळ्या सर्वच</span><span style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt;"> </span><span lang="MR" style="color: #282625; font-family: "Mangal","serif"; font-size: 12pt; mso-ascii-theme-font: minor-bidi; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: EN-IN; mso-hansi-theme-font: minor-bidi;">भागात</span><span style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt;"> <span lang="MR">अळूचे विविध व्यंजन आवडीने केली
जातात. आणि त्याची वेगवेगळी</span> </span><span lang="MR" style="color: #282625; font-family: "Mangal","serif"; font-size: 12pt; mso-ascii-theme-font: minor-bidi; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: EN-IN; mso-hansi-theme-font: minor-bidi;">नावे</span><span style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt;"> <span lang="MR">सुद्धा आहेत.</span></span></p>
<p class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt;">बिहार मध्ये
"ऐरकांचन" असे सुंदर</span><span style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt;"> <span lang="MR">नाव आहे
!</span><o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;"><span style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt;">तर उत्तर प्रदेशात "साहिना"
नावाचा पदार्थ केला जातो. अळू वडी किंवा भजे असाच तो प्रकार असतो.</span></p>
<p class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt;">अळूचा कंद सुद्धा अतिशय
पौष्टिक असतो.</span><span style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt;"> </span></p><p class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;"><span style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt;">अळूचे पान काळ्या देठाचे
घ्यावे. ते गुणांनी चांगले असते.</span></p>
<p class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;"><span style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt;">Calium oxalate crystals <span lang="MR">मुळे घसा
खवखवण्याची शक्यता असते.</span></span><span lang="MR" style="background: white; color: #282625; font-family: "Mangal","serif"; font-size: 12pt; mso-ascii-theme-font: minor-bidi; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: EN-IN; mso-hansi-theme-font: minor-bidi;"> म्हणून </span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt;">पदार्थ करताना त्यात चिंच
घालावी म्हणजे घसा खवखवत नाही.</span><span style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt;"> <o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;"><span style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt;"> <o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;"><b><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt;">साहित्य आणि कृती</span></b><b><span style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt;"> </span></b><span style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt;">:<br /> </span></p><p class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;"><span style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt;">
<span lang="MR">अळूची पाने</span>, <o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt;">डाळीचे पीठ/</span><span lang="MR" style="background: white; color: #282625; font-family: "Mangal","serif"; font-size: 12pt; mso-ascii-theme-font: minor-bidi; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: EN-IN; mso-hansi-theme-font: minor-bidi;">मुगाचे पीठ ( मी मुगाचे पीठ घेतले
आहे) </span><span style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt;"> <o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt;">तांदळाचे पीठ</span><span style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt;">, <o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt;">मीठ व साखर/</span><span lang="MR" style="background: white; color: #282625; font-family: "Mangal","serif"; font-size: 12pt; mso-ascii-theme-font: minor-bidi; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: EN-IN; mso-hansi-theme-font: minor-bidi;"> गुळ</span><span style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt;"> <span lang="MR">चवीनुसार</span>, <o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt;">जिरे</span><span style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt;"> </span><span lang="MR" style="background: white; color: #282625; font-family: "Mangal","serif"; font-size: 12pt; mso-ascii-theme-font: minor-bidi; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: EN-IN; mso-hansi-theme-font: minor-bidi;">पुड</span><span style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt;">, <o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt;">हिंग</span><span style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt;">, <o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt;">कडीपत्ता</span><span style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt;">,<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt;">तिखट</span><span style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt;">, <o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt;">हळद</span><span style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt;">,<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt;">तीळ</span><span style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt;">, <o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt;">ओवा</span><span style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt;">, <o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt;">चिंचेचा कोळ</span><span style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt;"><o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;"><b style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt;"><span lang="MR"><br /></span></b></p><p class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;"><b style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt;"><span lang="MR">कृती</span> </b><span style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt;">:</span></p><p class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;"><span style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt;">
<span lang="MR">१) अळूची पाने स्वच्छ धुवून पुसून घ्यावीत. देठ काढून टाकावे.
त्यावर लाटणे फिरवावे जेणेकरून पान सपाट होईल व त्यावर पीठ लावणे सोपे होईल.</span><br />
<span lang="MR">२) एका भांड्यात डाळीचे पीठ व इतर सर्व साहित्य मिसळून भज्यांच्या
पिठापेक्षा घट्ट होईल इतपत पाणी घालावे.</span><br />
<br />
<span lang="MR">३) त्यानंतर सर्वात मोठे अळूचे पान घ्यावे. त्यावर पीठ लाऊन
घ्यावे.त्यानंतर त्यावर दुसरे पान उलट ठेवावे. त्यावर</span> <span lang="MR">पुन्हा
पीठ लाऊन घ्यावे. याप्रमाणे ४-५ पाने लाऊन घ्यावीत.</span><br />
<br />
<span lang="MR">४) त्यानंतर त्याची गुंडाळी करून टोकाच्या बाजूनेही पीठ लाऊन
घ्यावे.</span><br />
<br />
<span lang="MR">५) एका पातेल्यात पाणी उकळत ठेऊन त्यावर चाळणी ठेऊन त्यावर पानांची
घडी ठेऊन दोन्ही बाजूनी वाफवून घेऊन थंड करून वड्या</span> </span><span lang="MR" style="background: white; color: #282625; font-family: "Mangal","serif"; font-size: 12pt; mso-ascii-theme-font: minor-bidi; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: EN-IN; mso-hansi-theme-font: minor-bidi;">कापून घ्याव्यात.</span><span style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt;"><o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;"><span style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt;"><br />
<span lang="MR">६) </span></span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">नंतर वड्या</span><span style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;"> </span><span lang="MR" style="color: #282625; font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">लोखंडी तव्यावर किंवा लोखंडी कढईमध्ये</span><span style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;"> <span lang="MR">तेलावर परतवून घ्याव्यात</span></span><span style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt;">.</span></p>
<p class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;"><span style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt;"> </span></p>
<p class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;"><b><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt;">गुण :</span></b><span style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt;"><o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;"><span style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt;"> </span><b style="text-align: justify;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt;">अळू</span></b><span style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt; text-align: justify;"> : </span></p>
<p class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"><span lang="MR" style="color: #282625; font-family: "Mangal","serif"; font-size: 12pt; mso-ascii-theme-font: minor-bidi; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: EN-IN; mso-hansi-theme-font: minor-bidi;">शरीरास बल देणारा आहे</span><span style="color: #282625; font-family: "Mangal","serif"; font-size: 12pt; mso-ascii-theme-font: minor-bidi; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: EN-IN; mso-hansi-theme-font: minor-bidi;">, <span lang="MR">स्निग्ध असल्याने शरीरास स्निग्धता पुरवते. पचण्यास काहीसा जड</span>,
<span lang="MR">आहे हृदयातील अतिरिक्त कफ कमी</span> </span><span lang="MR" style="color: #282625; font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt;">करणारा आहे</span><span style="color: #282625; font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt;">, <span lang="MR">तेलात तळलेले अत्यंत रुचकर आहे</span>,
<span lang="MR">गुणाने थंड आहे</span>, <span lang="MR">जठराग्नी प्रदीप्त करणार आहे</span></span><span style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt;">.</span><span lang="MR" style="color: #282625; font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt;">यामध्ये विटामिन ए</span><span style="color: #282625; font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt;">, <span lang="MR">बी</span> 1,<span lang="MR">विटामिन सी</span>, <span lang="MR">तसेच फॉस्फरस असते</span>, <span lang="MR">कॅल्शीअम</span>, <span lang="MR">लोह असते. कंदामध्ये</span>
<span lang="MR">विटामिन अ </span>, <span lang="MR">ब१</span>, <span lang="MR">सी असते. </span>carbohadrates, proteins <span lang="MR">असतात. इतर
स्टार्च असणार्या पदार्थांपेक्षा</span> </span></p>
<p class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"><span lang="MR" style="color: #282625; font-family: "Mangal","serif"; font-size: 12pt; mso-ascii-theme-font: minor-bidi; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: EN-IN; mso-hansi-theme-font: minor-bidi;">लवकर पचते. बटाट्यापेक्षा
१.५ पट अधिक पौष्टिक आहे. लहान मुलांसाठी देखील उपयुक्त , शक्ती देणारा असा आहे.</span></p>
<p class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="MR" style="color: #282625; font-family: "Mangal","serif"; font-size: 12pt; mso-ascii-theme-font: minor-bidi; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: EN-IN; mso-hansi-theme-font: minor-bidi;">हरभरा
डाळ पीठ</span></b><b><span style="color: #282625; font-family: "Mangal","serif"; font-size: 12pt; mso-ascii-theme-font: minor-bidi; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: EN-IN; mso-hansi-theme-font: minor-bidi;"> </span></b><span style="color: #282625; font-family: "Mangal","serif"; font-size: 12pt; mso-ascii-theme-font: minor-bidi; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: EN-IN; mso-hansi-theme-font: minor-bidi;">: </span><span style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt;"><o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"><span lang="MR" style="color: #282625; font-family: "Mangal","serif"; font-size: 12pt; mso-ascii-theme-font: minor-bidi; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: EN-IN; mso-hansi-theme-font: minor-bidi;">वातकारक</span><span style="color: #282625; font-family: "Mangal","serif"; font-size: 12pt; mso-ascii-theme-font: minor-bidi; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: EN-IN; mso-hansi-theme-font: minor-bidi;">, <span lang="MR">रुक्ष असते.</span> </span><span style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt;"><o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="line-height: 22.5pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="MR" style="color: #282625; font-family: "Mangal","serif"; font-size: 12pt; mso-ascii-theme-font: minor-bidi; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: EN-IN; mso-hansi-theme-font: minor-bidi;">मुगाचे
पीठ</span></b><span style="color: #282625; font-family: "Mangal","serif"; font-size: 12pt; mso-ascii-theme-font: minor-bidi; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: EN-IN; mso-hansi-theme-font: minor-bidi;"> : </span><span style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt;"><o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="line-height: 22.5pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"><span lang="MR" style="color: #282625; font-family: "Mangal","serif"; font-size: 12pt; mso-ascii-theme-font: minor-bidi; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: EN-IN; mso-hansi-theme-font: minor-bidi;">काहीसे वात वाढवणारे परंतु
शितल आणि बळ देणारे आहे.</span><span style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt;"><o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="line-height: 22.5pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="MR" style="color: #282625; font-family: "Mangal","serif"; font-size: 12pt; mso-ascii-theme-font: minor-bidi; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: EN-IN; mso-hansi-theme-font: minor-bidi;">तीळ</span></b><span style="color: #282625; font-family: "Mangal","serif"; font-size: 12pt; mso-ascii-theme-font: minor-bidi; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: EN-IN; mso-hansi-theme-font: minor-bidi;"> : </span><span style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt;"><o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="line-height: 22.5pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"><span lang="MR" style="color: #282625; font-family: "Mangal","serif"; font-size: 12pt; mso-ascii-theme-font: minor-bidi; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: EN-IN; mso-hansi-theme-font: minor-bidi;">बल देणारी आहे</span><span style="color: #282625; font-family: "Mangal","serif"; font-size: 12pt; mso-ascii-theme-font: minor-bidi; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: EN-IN; mso-hansi-theme-font: minor-bidi;"> <span lang="MR">जाठराग्नी वाढवणारी आहे
वातशामक आहे . आणि उष्ण आहेत</span>, <span lang="MR">म्हणून</span> <span lang="MR">तीळ</span> <span lang="MR">उन्हाळ्यात
खाऊ</span> <span lang="MR">नये.</span> <span lang="MR">तरी पावसाळ्यात आणि
हिवाळ्यात हरकत नसते परंतु प्रमाण योग्य असावे.</span></span><span style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt;"><o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="line-height: 22.5pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="MR" style="color: #282625; font-family: "Mangal","serif"; font-size: 12pt; mso-ascii-theme-font: minor-bidi; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: EN-IN; mso-hansi-theme-font: minor-bidi;">कडीपत्ता</span></b><span style="color: #282625; font-family: "Mangal","serif"; font-size: 12pt; mso-ascii-theme-font: minor-bidi; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: EN-IN; mso-hansi-theme-font: minor-bidi;"> : </span><span style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt;"><o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="line-height: 22.5pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"><span lang="MR" style="color: #282625; font-family: "Mangal","serif"; font-size: 12pt; mso-ascii-theme-font: minor-bidi; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: EN-IN; mso-hansi-theme-font: minor-bidi;">अग्निदीपन करणारा</span><span style="color: #282625; font-family: "Mangal","serif"; font-size: 12pt; mso-ascii-theme-font: minor-bidi; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: EN-IN; mso-hansi-theme-font: minor-bidi;">, <span lang="MR">पाचक आणि आहे</span> <span lang="MR">व</span> <span lang="MR">पोषक असतो</span></span><span style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt;"><o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="line-height: 22.5pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="MR" style="color: #282625; font-family: "Mangal","serif"; font-size: 12pt; mso-ascii-theme-font: minor-bidi; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: EN-IN; mso-hansi-theme-font: minor-bidi;">धणेपूड</span></b><span style="color: #282625; font-family: "Mangal","serif"; font-size: 12pt; mso-ascii-theme-font: minor-bidi; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: EN-IN; mso-hansi-theme-font: minor-bidi;"> : </span><span style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt;"><o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="line-height: 22.5pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"><span lang="MR" style="color: #282625; font-family: "Mangal","serif"; font-size: 12pt; mso-ascii-theme-font: minor-bidi; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: EN-IN; mso-hansi-theme-font: minor-bidi;">जाठराग्नी प्रदीप्त</span><span style="color: #282625; font-family: "Mangal","serif"; font-size: 12pt; mso-ascii-theme-font: minor-bidi; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: EN-IN; mso-hansi-theme-font: minor-bidi;"> <span lang="MR">करणारी</span> <span lang="MR">व</span> <span lang="MR">पचनशक्ती वाढवणारी आहे.</span></span><span style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt;"><o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="line-height: 22.5pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="MR" style="color: #282625; font-family: "Mangal","serif"; font-size: 12pt; mso-ascii-theme-font: minor-bidi; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: EN-IN; mso-hansi-theme-font: minor-bidi;">जिरेपूड</span></b><span lang="MR" style="color: #282625; font-family: "Mangal","serif"; font-size: 12pt; mso-ascii-theme-font: minor-bidi; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: EN-IN; mso-hansi-theme-font: minor-bidi;"> :</span><span style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt;"><o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="line-height: 22.5pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"><span lang="MR" style="color: #282625; font-family: "Mangal","serif"; font-size: 12pt; mso-ascii-theme-font: minor-bidi; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: EN-IN; mso-hansi-theme-font: minor-bidi;">भूक वाढवते</span><span style="color: #282625; font-family: "Mangal","serif"; font-size: 12pt; mso-ascii-theme-font: minor-bidi; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: EN-IN; mso-hansi-theme-font: minor-bidi;">, <span lang="MR">पचन सुधारते. वाताचे अनुलोमन करते
म्हणजे वाताला अधो मार्गास प्रवृत्त करते. जेणेकरून पोट साफ होण्यास मदत होते.</span></span><span style="font-family: Mangal, serif; text-align: left;"> </span></p><p class="MsoNormal" style="line-height: 22.5pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"><span style="font-family: Mangal, serif; text-align: left;">असे सर्व पदार्थ एकत्रितरित्या एकमेकांच्या गुण दोषांना सांभाळून घेतात. अळू पचायला काहीसा जड असला तरी ओवा, जिरेपूड ,कडीपत्ता पचनासाठी मदत करतात. तीळ व तेल यांमुळे डाळीची रुक्षता कमी होण्यास मदत होते. धणे पित्ताला नियंत्रित करतात. असा सर्व विचार आपल्या पारंपरिक पदार्थांमागे दडलेला असतो. आणि त्याचीच आपल्या शरीराला सवय असते. म्हणून पारंपरिक पदार्थांना प्राधान्य द्या आणि निरोगी रहा!</span></p><p class="MsoNormal" style="line-height: 22.5pt; margin-bottom: 0cm;"><span style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt;">Ayurvedcooking #Ayurvedrecipes #TreasureofAyurved #Healthydiet #Healthyeating</span></p>
<p class="MsoNormal" style="line-height: normal; mso-margin-bottom-alt: auto; mso-margin-top-alt: auto;"><span style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt;">#Healthylifestyle #Cookathome #StayHomeStaySafeStayHealthy<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="line-height: 22.5pt; margin-bottom: 0cm;"><span style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt;"> </span></p>
<p class="MsoNormal" style="line-height: 22.5pt; margin-bottom: 0cm;"><span lang="MR" style="color: #282625; font-family: "Mangal","serif"; font-size: 12pt; mso-ascii-theme-font: minor-bidi; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: EN-IN; mso-hansi-theme-font: minor-bidi;">वैद्य रेवती गर्गे</span><span style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt;"><o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="line-height: 22.5pt; margin-bottom: 0cm;"><span lang="MR" style="color: #282625; font-family: "Mangal","serif"; font-size: 12pt; mso-ascii-theme-font: minor-bidi; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: EN-IN; mso-hansi-theme-font: minor-bidi;">त्रिदल आयुर्वेद क्लिनिक</span><span style="color: #282625; font-family: "Mangal","serif"; font-size: 12pt; mso-ascii-theme-font: minor-bidi; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: EN-IN; mso-hansi-theme-font: minor-bidi;">, <span lang="MR">पंचकर्म सेंटर</span>, <span lang="MR">जळगाव.</span></span><span style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt;"><o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="line-height: 22.5pt; margin-bottom: 0cm;"><span lang="MR" style="color: #282625; font-family: "Mangal","serif"; font-size: 12pt; mso-ascii-theme-font: minor-bidi; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: EN-IN; mso-hansi-theme-font: minor-bidi;">( लेख नावासह शेअर करण्यास
हरकत नाही.)</span><span style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt;"><o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-family: "Mangal","serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%; mso-ascii-theme-font: minor-bidi; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: HI; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-theme-font: minor-bidi;"> </span></p></div>
www.drrevatigarge.blogspot.comhttp://www.blogger.com/profile/15505428042441059133noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-3696451489440058413.post-6202337846115600832020-07-05T09:12:00.000-07:002022-11-25T00:45:53.143-08:00 दुग्ध कुपी <div style="line-height: 1; text-align: left;"><span style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt;"> </span></div><p class="MsoNormal" style="line-height: 1; margin-bottom: 0.0001pt; text-align: left;"><span lang="MR" style="color: black; font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt; line-height: 1;"><span style="line-height: 1;"> </span><span style="line-height: 1;"> </span><span style="line-height: 1;"> </span></span></p>
<p class="MsoNormal" style="line-height: 1; margin-bottom: 0.0001pt; text-align: left;"><span style="color: black; font-family: "Times New Roman", serif; font-size: 12pt; line-height: 1;"> </span><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgDSzHUWLDIah_uHawh-hmUv3VTHB6gzaIuhW9p1F5ccZufzW8LIs6FoFR6PizMAYUQbORiK6mKHVR4lbdvcmvNYYMpA2Oo9sx11-Fs2XdXku-KnH75s9PA1Yz12xo7AIReuC9ndvlaQKM/s4096/20200703_153009.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="3072" data-original-width="4096" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgDSzHUWLDIah_uHawh-hmUv3VTHB6gzaIuhW9p1F5ccZufzW8LIs6FoFR6PizMAYUQbORiK6mKHVR4lbdvcmvNYYMpA2Oo9sx11-Fs2XdXku-KnH75s9PA1Yz12xo7AIReuC9ndvlaQKM/s320/20200703_153009.jpg" width="320" /></a><span style="font-family: "Times New Roman", serif; font-size: 12pt;"> </span></p>
<div> </div><div> <span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt; line-height: 1.15;"> आज अगदीच वेगळ्या
पद्धतीची रेसिपी बघणार आहोत आपण.</span><span style="font-family: "Times New Roman", serif; font-size: 12pt; line-height: 1.15;"> </span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt; line-height: 1.15;">एखादी अत्तराची कुपी
उघडावी आणि घरात सुगंध दरवळतो. तशी ही कूपी आपण खाताना लक्षात </span><span style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt; line-height: 1.15;">येईल</span><span style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt; line-height: 1.15;"> आतमध्ये दडलय काय? </span><span style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt; line-height: 1.15;">साहित्य आणि कृती
बघूया आणि मग गुणांकडे जाऊया.</span></div><blockquote style="border: none; line-height: 1.15; margin: 0px 0px 0px 40px; padding: 0px; text-align: left;"><p class="MsoNormal" style="line-height: 1.15; text-align: left;"><b style="line-height: 1.15;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt; line-height: 1.15;">पूर्वतयारी :</span></b></p><p class="MsoNormal" style="line-height: 1.15; text-align: left;"><b style="line-height: 1.15;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt; line-height: 1.15;">खवा :</span></b></p><p class="MsoNormal" style="line-height: 1.15; text-align: left;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt; line-height: 1.15;">आधी आपल्याला खवा
बनवून घ्यायचा आहे. त्यासाठी १ लिटर दुध मंद आचेवर उकलण्यास ठेवावे. मधून मधून
हलवावे. दुध-बासुंदी-रबडी-खवा असा त्याचा प्रवास होऊन खवा तयार होतो.</span></p></blockquote><div> <div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjMbdqK8HqHNM-AspciZNg1LEIibAdmCBHybJJWOregbiRt9wcYeOCUK33IxvN__MReXYCkvfZd37wxAP95ggtC7PcnN5m6aZh25iVhsppbd_kNMFzLtfMGPMjSYPA76At7unBwWDFSHa4/s4096/20200703_233954.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="3072" data-original-width="4096" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjMbdqK8HqHNM-AspciZNg1LEIibAdmCBHybJJWOregbiRt9wcYeOCUK33IxvN__MReXYCkvfZd37wxAP95ggtC7PcnN5m6aZh25iVhsppbd_kNMFzLtfMGPMjSYPA76At7unBwWDFSHa4/s320/20200703_233954.jpg" width="320" /></a></div> </div><div><span style="font-family: Mangal, serif; font-size: 16px; font-weight: 700;"> </span><span style="font-family: Mangal, serif; font-size: 16px;">खवा(</span><span style="font-size: 16px;"><font face="arial">Khoya</font></span><span style="font-family: Mangal, serif; font-size: 16px;">)</span> </div><div><span style="line-height: 1.15;"><span lang="MR" style="line-height: 1.15;"> </span></span></div><div><span style="line-height: 1.15;"><span lang="MR" style="line-height: 1.15;"> </span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt; font-weight: bold; line-height: 1.15;">रबडी :</span></span></div><blockquote style="border: none; line-height: 1.15; margin: 0px 0px 0px 40px; padding: 0px; text-align: left;"><p class="MsoNormal" style="line-height: 1.15; text-align: left;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt; line-height: 1.15;">त्यानंतर आपल्याला
अर्धा ते पाऊण लिटर दुध स्वतंत्र आटवायचे आहे. त्यामध्ये विलायची पूड,जायफळ,केशर,
जायफळ, काजू बदाम पूड, साखर चवीनुसार. व रबडीप्रमाणे घट्ट होईपर्यंत आटवावे. </span></p> <a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh-sjU0ASNpPfCL5R33_pe-Blxtd7K9a_TU16eQFy0XIxuInvUkPjGJhxMp2CaNfKaQSrHsjzUL0CtY-_yI1Jnbmj_lYAjm44iAxeKAbWIi3-UGs2vgxNa1zRelkWCocD6GHRFvLXzhi8c/s4096/20200703_233900.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="3072" data-original-width="4096" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh-sjU0ASNpPfCL5R33_pe-Blxtd7K9a_TU16eQFy0XIxuInvUkPjGJhxMp2CaNfKaQSrHsjzUL0CtY-_yI1Jnbmj_lYAjm44iAxeKAbWIi3-UGs2vgxNa1zRelkWCocD6GHRFvLXzhi8c/s320/20200703_233900.jpg" width="320" /></a><p class="MsoNormal" style="line-height: 1.15; text-align: left;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt; line-height: 1.15;"> </span></p><span style="font-family: Mangal, serif; font-size: 16px; font-weight: 700;"> </span><span style="font-family: Mangal, serif; font-size: 16px;">रबडी(Rabri)</span></blockquote><div> <div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div></div><blockquote style="border: none; line-height: 1.15; margin: 0px 0px 0px 40px; padding: 0px; text-align: left;"><p class="MsoNormal" style="line-height: 1.15; text-align: left;"><b style="line-height: 1.15;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt; line-height: 1.15;">साहित्य: </span></b></p><p class="MsoNormal" style="line-height: 1.15; text-align: left;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt; line-height: 1.15;">( प्रमाण आपण वाटी
किंवा कप घेऊ त्यानुसार आहे.)</span></p><p class="MsoNormal" style="line-height: 1.15; text-align: left;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt; line-height: 1.15;">रवा ( गव्हाचा
असल्यास उत्तम) १ कप ( २ भाग)</span></p><p class="MsoNormal" style="line-height: 1.15; text-align: left;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt; line-height: 1.15;">तूप १ मोठा चमचा आणि
जवळपास १.५ कप तळणासाठी</span></p><p class="MsoNormal" style="line-height: 1.15; text-align: left;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt; line-height: 1.15;">तांदळाचे पीठ १/२ कप
( १ भाग )</span></p><p class="MsoNormal" style="line-height: 1.15; text-align: left;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt; line-height: 1.15;">खवा साधारण १.५ कप</span></p><p class="MsoNormal" style="line-height: 1.15; text-align: left;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt; line-height: 1.15;">रबडी १.५ कप</span></p><p class="MsoNormal" style="line-height: 1.15; text-align: left;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt; line-height: 1.15;">खडीसाखर १.५ कप</span></p><p class="MsoNormal" style="line-height: 1.15; text-align: left;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt; line-height: 1.15;">केशर ७-८ काड्या</span></p><p class="MsoNormal" style="line-height: 1.15; text-align: left;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt; line-height: 1.15;">विलायची पूड १/४
चमचा</span></p><p class="MsoNormal" style="line-height: 1.15; text-align: left;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt; line-height: 1.15;">जायफळ चिमुटभर</span></p><p class="MsoNormal" style="line-height: 1.15; text-align: left;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt; line-height: 1.15;">भीमसेनी कपूर
चिमुटभर</span></p><p class="MsoNormal" style="line-height: 1.15; text-align: left;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt; line-height: 1.15;">मैदा १ चमचा</span></p><p class="MsoNormal" style="line-height: 1.15; text-align: left;"><span style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;"><o:p style="line-height: 1.15;"> </o:p></span></p><p class="MsoNormal" style="line-height: 1.15; text-align: left;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt; line-height: 1.15;"><b style="line-height: 1.15;">कृती : </b></span></p><p class="MsoListParagraphCxSpFirst" style="line-height: 1.15; text-align: left; text-indent: -18pt;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt; line-height: 1.15;"><span style="line-height: 1.15;">१)<span style="font: 7pt / 1.15 "Times New Roman";"> </span></span></span><!--[endif]--><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt; line-height: 1.15;">रवा आणि तांदळाचे पीठ तूपाचे मोहन घालून पाणी
घालून भिजवून घ्यावे.</span></p></blockquote><div> <a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjKnRShdyURXuqHod6XikDM3E-M0qxcUuovM0wMkxA1J78ZUDF5bUW9yyn6OY3Udelqy727AOZ1-UdClvNl9PWlU4LyGcPUhuCu6OoX-Cduf2-kwM73VE3tC2FXYQ0YEZB1ZzK-FEkjlR0/s4096/20200705_192903.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="3072" data-original-width="4096" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjKnRShdyURXuqHod6XikDM3E-M0qxcUuovM0wMkxA1J78ZUDF5bUW9yyn6OY3Udelqy727AOZ1-UdClvNl9PWlU4LyGcPUhuCu6OoX-Cduf2-kwM73VE3tC2FXYQ0YEZB1ZzK-FEkjlR0/s320/20200705_192903.jpg" width="320" /></a></div><blockquote style="border: none; line-height: 1.15; margin: 0px 0px 0px 40px; padding: 0px; text-align: left;"><p class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="line-height: 1.15; text-align: left; text-indent: -18pt;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt; line-height: 1.15;"><span style="line-height: 1.15;">२)<span style="font: 7pt / 1.15 "Times New Roman";"> </span></span></span><!--[endif]--><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt; line-height: 1.15;">उकडीचे मोदक करताना पारी करतो त्याप्रमाणे करून
वाटीसारखा आकार करावा.</span></p></blockquote><div> <a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhqrCTOPzuJDGXBnOIHiXU3Hz3DxFb4szzBK1HqgNekGFalKVyo9-E18s4NqU8Sr-DV1o_F_yODDpiGdgmLljIp8wplmDsaBCPmkdkzJnK116gSANHWN8Agnk2oQj4gH0WwjfxOmjreG1k/s4096/20200703_234127.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="4096" data-original-width="3072" height="256" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhqrCTOPzuJDGXBnOIHiXU3Hz3DxFb4szzBK1HqgNekGFalKVyo9-E18s4NqU8Sr-DV1o_F_yODDpiGdgmLljIp8wplmDsaBCPmkdkzJnK116gSANHWN8Agnk2oQj4gH0WwjfxOmjreG1k/w192-h256/20200703_234127.jpg" width="192" /></a></div><blockquote style="border: none; line-height: 1.15; margin: 0px 0px 0px 40px; padding: 0px; text-align: left;"><p class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="line-height: 1.15; text-align: left; text-indent: -18pt;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt; line-height: 1.15;"> </span></p><p class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="line-height: 1.15; text-align: left; text-indent: -18pt;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt; line-height: 1.15;"><span style="line-height: 1.15;">३)<span style="font: 7pt / 1.15 "Times New Roman";"> </span></span></span><!--[endif]--><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt; line-height: 1.15;">व हे सर्व तयार झाल्यानंतर तळून घ्यावे.</span></p></blockquote><div> <a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgSYiNhwbFrazbUXDm_JRUTg7e2iLmDDyekLezMu5P_phSncPn2Vtn6BMhwmDlfApE5Lxx3REEPw43Kr4hiXkVtXfX2kNeuPAEWR274hTA_f9Uf5Z5lPodwUO9CgzGVYAgS82QHblEyHbA/s4096/20200703_234052.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="3072" data-original-width="4096" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgSYiNhwbFrazbUXDm_JRUTg7e2iLmDDyekLezMu5P_phSncPn2Vtn6BMhwmDlfApE5Lxx3REEPw43Kr4hiXkVtXfX2kNeuPAEWR274hTA_f9Uf5Z5lPodwUO9CgzGVYAgS82QHblEyHbA/s320/20200703_234052.jpg" width="320" /></a> </div><div> </div><blockquote style="border: none; line-height: 1.15; margin: 0px 0px 0px 40px; padding: 0px; text-align: left;"><p class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="line-height: 1.15; text-align: left; text-indent: -18pt;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt; line-height: 1.15;"><span style="line-height: 1.15;">४)<span style="font: 7pt / 1.15 "Times New Roman";"> </span></span></span><!--[endif]--><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt; line-height: 1.15;">थंड झाल्यावर यामध्ये रबडी भरून घ्यावी.</span></p></blockquote><div> <a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjmRr1h320f0GUhyq5rkKMLaoUyKEIyJVk5Q8XYU__fMKCYM6O_kPukJ5KOTlNtEdAUsw15C6losoub-KRV8N3WX7r-DU5YLMPAuF_nalfSpdk3vsKvhsEgBxZH5ZkpFb2mVnx6alVPric/s4096/20200703_233747.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="4096" data-original-width="3072" height="204" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjmRr1h320f0GUhyq5rkKMLaoUyKEIyJVk5Q8XYU__fMKCYM6O_kPukJ5KOTlNtEdAUsw15C6losoub-KRV8N3WX7r-DU5YLMPAuF_nalfSpdk3vsKvhsEgBxZH5ZkpFb2mVnx6alVPric/w154-h204/20200703_233747.jpg" width="154" /></a></div><blockquote style="border: none; line-height: 1.15; margin: 0px 0px 0px 40px; padding: 0px; text-align: left;"><p class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="line-height: 1.15; text-align: left; text-indent: -18pt;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt; line-height: 1.15;"><span style="line-height: 1.15;">५)<span style="font: 7pt / 1.15 "Times New Roman";"> </span></span></span><!--[endif]--><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt; line-height: 1.15;">फक्त खवा व्यवस्थित तळला जात नाही म्हणून यामध्ये
थोडा मैदा घालून चांगले मळून घ्यावे.</span></p><p class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="line-height: 1.15; text-align: left; text-indent: -18pt;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt; line-height: 1.15;"><span style="line-height: 1.15;">६)<span style="font: 7pt / 1.15 "Times New Roman";"> </span></span></span><!--[endif]--><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt; line-height: 1.15;">कुपी बंद करण्यासाठी खव्याची जाडसर पारी करावी. </span></p><p class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="line-height: 1.15; text-align: left; text-indent: -18pt;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt; line-height: 1.15;"><span style="line-height: 1.15;">७)<span style="font: 7pt / 1.15 "Times New Roman";"> </span></span></span><!--[endif]--><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt; line-height: 1.15;">आता हे तयार झाले आपल्या कुपीचे झाकण.</span></p><p class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="line-height: 1.15; text-align: left; text-indent: -18pt;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt; line-height: 1.15;"><span style="line-height: 1.15;">८)<span style="font: 7pt / 1.15 "Times New Roman";"> </span></span></span><!--[endif]--><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt; line-height: 1.15;">आता हे आपल्या कुपीवर घट्ट बसवावे ( एकदम
airtight बरं का!)</span></p><p class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="line-height: 1.15; text-align: left; text-indent: -18pt;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt; line-height: 1.15;"><span style="line-height: 1.15;">९)<span style="font: 7pt / 1.15 "Times New Roman";"> </span></span></span><!--[endif]--><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt; line-height: 1.15;">मी एक खव्याचा छोटासा गोल आकार करून झाकणावर
बसवलाय.</span></p><p class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="line-height: 1.15; text-align: left; text-indent: -18pt;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt; line-height: 1.15;"><span style="line-height: 1.15;">१०)<span style="font: 7pt / 1.15 "Times New Roman";"> </span></span></span><!--[endif]--><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt; line-height: 1.15;">याप्रमाणे सर्व तयार करून घ्यावे.</span></p></blockquote><div> <a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi7oLjELo4z6OYwgHDkqv3xxL31NrHKgCvWbExpI7P1CMZSutKjFxqx4Ep90c8NUDbRLzuPMZe0qdA2fQfJx03lZdnpfo-MCjISuaSXg0o1oeJeRCw47spK722bq7JbUVE8HHlSOXeFPrw/s4096/20200703_153245.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="3072" data-original-width="4096" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi7oLjELo4z6OYwgHDkqv3xxL31NrHKgCvWbExpI7P1CMZSutKjFxqx4Ep90c8NUDbRLzuPMZe0qdA2fQfJx03lZdnpfo-MCjISuaSXg0o1oeJeRCw47spK722bq7JbUVE8HHlSOXeFPrw/s320/20200703_153245.jpg" width="320" /></a> </div><div> </div><div style="text-indent: 0px;"><span lang="MR" style="line-height: 1.15; text-indent: -18pt;"><span style="line-height: 1.15;"> <font face="Mangal, serif"><span style="font-size: 12pt;">११) </span></font><span style="font-family: "Times New Roman"; font-size: 7pt; font-stretch: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal; line-height: 1.15;"> </span></span></span><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt; line-height: 1.15; text-indent: -18pt;">त्यानंतर ही आपली कुपी तूपात खरपूस तळून घ्यावी.</span></div><div style="text-indent: 0px;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt; line-height: 1.15; text-indent: -18pt;"> </span></div><div style="text-indent: 0px;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt; line-height: 1.15; text-indent: -18pt;"> <a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgjPHvRlhw4dpxYe6RzpWtFiPdCVMbfCFtUi58o_P6vJk_bzyExkKriPe1NXXcVU4KdZkDtUyb00mmZfY9jMTZbz2M1Dc7B4ahKYdSjlRPxM7v_OTM1AshmcT_14Pow7RYhIHXLNasbFx0/s4096/20200703_233716.jpg" imageanchor="1" style="font-family: "Times New Roman"; font-size: medium; margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center; text-indent: 0px;"><img border="0" data-original-height="3072" data-original-width="4096" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgjPHvRlhw4dpxYe6RzpWtFiPdCVMbfCFtUi58o_P6vJk_bzyExkKriPe1NXXcVU4KdZkDtUyb00mmZfY9jMTZbz2M1Dc7B4ahKYdSjlRPxM7v_OTM1AshmcT_14Pow7RYhIHXLNasbFx0/s320/20200703_233716.jpg" width="320" /></a></span></div><div style="text-indent: 0px;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt; line-height: 1.15; text-indent: -18pt;"><br /></span></div><blockquote style="border: none; line-height: 1.15; margin: 0px 0px 0px 40px; padding: 0px; text-align: left;"><p class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="line-height: 1.15; text-align: left; text-indent: -18pt;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt; line-height: 1.15;"><span style="line-height: 1.15;">१२)<span style="font: 7pt / 1.15 "Times New Roman";"> </span></span></span><!--[endif]--><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt; line-height: 1.15;">एकीकडे खडीसाखर व पाणी घालून गुलाबजामसारखा पाक
करून घ्यावा.</span></p><p class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="line-height: 1.15; text-align: left; text-indent: -18pt;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt; line-height: 1.15;"><span style="line-height: 1.15;">१३)<span style="font: 7pt / 1.15 "Times New Roman";"> </span></span></span><!--[endif]--><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt; line-height: 1.15;">पाक गरम असताना त्यामध्ये केशर७-८, विलायची छोटा
पाव चमचा, जायफळ १ चिमुटभर, किंचीत् भीमसेनी कापूर घालावा. गॅस बंद करून झाकण
ठेवावे.</span></p><p class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="line-height: 1.15; text-align: left; text-indent: -18pt;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt; line-height: 1.15;"><span style="line-height: 1.15;">१४)<span style="font: 7pt / 1.15 "Times New Roman";"> </span></span></span><!--[endif]--><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt; line-height: 1.15;">आपल्या तळलेल्या कुपी थंड झाल्या की पाक कोमट
झाल्यावर त्यात पाकात घालाव्या.</span></p><p class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="line-height: 1.15; text-align: left; text-indent: -18pt;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt; line-height: 1.15;"><span style="line-height: 1.15;">१५)<span style="font: 7pt / 1.15 "Times New Roman";"> </span></span></span><!--[endif]--><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt; line-height: 1.15;">४-५ तासात छान मुरतात. मग खाऊन बघा दुग्ध कुपी. </span></p><p class="MsoListParagraphCxSpLast" style="line-height: 1.15; text-align: left;"><span style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;"><o:p style="line-height: 1.15;"> </o:p></span></p><p class="MsoNormal" style="line-height: 1.15; text-align: left;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt; line-height: 1.15;"><span style="line-height: 1.15;"> </span><b style="line-height: 1.15;">गुण :</b></span></p><p class="MsoListParagraphCxSpFirst" style="line-height: 1.15; text-align: left; text-indent: -18pt;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt; line-height: 1.15;"><span style="line-height: 1.15;">१)<span style="font: 7pt / 1.15 "Times New Roman";"> </span></span></span><!--[endif]--><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt; line-height: 1.15;">वातपित्तशमन करणारी आहे.</span></p><p class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="line-height: 1.15; text-align: left; text-indent: -18pt;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt; line-height: 1.15;"><span style="line-height: 1.15;">२)<span style="font: 7pt / 1.15 "Times New Roman";"> </span></span></span><!--[endif]--><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt; line-height: 1.15;">बलकारक</span></p><p class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="line-height: 1.15; text-align: left; text-indent: -18pt;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt; line-height: 1.15;"><span style="line-height: 1.15;">३)<span style="font: 7pt / 1.15 "Times New Roman";"> </span></span></span><!--[endif]--><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt; line-height: 1.15;">गुणाने थंड</span></p><p class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="line-height: 1.15; text-align: left; text-indent: -18pt;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt; line-height: 1.15;"><span style="line-height: 1.15;">४)<span style="font: 7pt / 1.15 "Times New Roman";"> </span></span></span><!--[endif]--><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt; line-height: 1.15;">पचण्यास थोडी जड</span></p><p class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="line-height: 1.15; text-align: left; text-indent: -18pt;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt; line-height: 1.15;"><span style="line-height: 1.15;">५)<span style="font: 7pt / 1.15 "Times New Roman";"> </span></span></span><!--[endif]--><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt; line-height: 1.15;">तृप्त करणारी आहे</span></p><p class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="line-height: 1.15; text-align: left; text-indent: -18pt;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt; line-height: 1.15;"><span style="line-height: 1.15;">६)<span style="font: 7pt / 1.15 "Times New Roman";"> </span></span></span><!--[endif]--><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt; line-height: 1.15;">रुचकर</span></p><p class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="line-height: 1.15; text-align: left; text-indent: -18pt;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt; line-height: 1.15;"><span style="line-height: 1.15;">७)<span style="font: 7pt / 1.15 "Times New Roman";"> </span></span></span><!--[endif]--><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt; line-height: 1.15;">शरीरास पुष्ट करणारी</span></p><p class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="line-height: 1.15; text-align: left; text-indent: -18pt;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt; line-height: 1.15;"><span style="line-height: 1.15;">८)<span style="font: 7pt / 1.15 "Times New Roman";"> </span></span></span><!--[endif]--><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt; line-height: 1.15;">डोळ्यांसाठी हितकर</span></p><p class="MsoListParagraphCxSpLast" style="line-height: 1.15; text-align: left; text-indent: -18pt;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt; line-height: 1.15;"><span style="line-height: 1.15;">९)<span style="font: 7pt / 1.15 "Times New Roman";"> </span></span></span><!--[endif]--><span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt; line-height: 1.15;">वृष्य</span></p><p class="MsoNormal" style="line-height: 1.15; text-align: left;"><span style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;"><o:p style="line-height: 1.15;"> </o:p></span></p><p class="MsoNormal" style="line-height: 1.15; text-align: left;"><span style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;"><o:p style="line-height: 1.15;"> </o:p></span></p><p class="MsoNormal" style="line-height: 1.15; text-align: left;"><font face="arial"><b style="line-height: 1.15;"><u style="line-height: 1.15;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 1.15;">Dugdh Kupi</span></u></b><b style="line-height: 1.15;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 1.15;"> (<u style="line-height: 1.15;">Milk Cruets)<o:p></o:p></u></span></b></font></p><p class="MsoNormal" style="line-height: 1.15; text-align: left;"><font face="arial"><span style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;"><span style="line-height: 1.15;"> </span></span><span lang="MR" style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;">Y</span><span style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;">eah! you heard right its dugdh kupi that means the cruet that
contains milk. How is it possible, let’s see.<o:p></o:p></span></font></p><p class="MsoNormal" style="line-height: 1.15; text-align: left;"><b style="line-height: 1.15;"><span style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;"><font face="arial">Preparation:
</font></span></b></p><p class="MsoNormal" style="line-height: 1.15; text-align: left;"><b style="line-height: 1.15;"><span style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;"><font face="arial">Khoya : </font></span></b></p><p class="MsoNormal" style="line-height: 1.15; text-align: left;"><span style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;"><font face="arial">Boil 1 litre
milk till its becomes thick i.e. Khoya.</font></span></p><p class="MsoNormal" style="line-height: 1.15; text-align: left;"><b style="line-height: 1.15;"><span style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;"><font face="arial">Rabri :</font></span></b></p><p class="MsoNormal" style="line-height: 1.15; text-align: left;"><span style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;"><font face="arial">To prepare
rabri we have to boil half litre milk till we get little bit thick consistence.
Keep stirring. Add sugar as per your taste while boiling. Add pinch of cardamom
powder, pinch of nutmeg powder, 4-5 sticks of saffron, almond, cashews, pistachios
powder 1 tbsp. U can add powdered mixture of all these. </font></span></p><p class="MsoNormal" style="line-height: 1.15; text-align: left;"><b style="line-height: 1.15;"><span style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;"><font face="arial">Ingredients:</font></span></b></p><p class="MsoNormal" style="line-height: 1.15; text-align: left;"><font face="arial"><span lang="MR" style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;">( </span><span style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;">Here i’m using a cup, U can use bowl
but the measurement should be constant.</span><span lang="MR" style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;">)</span></font></p><p class="MsoNormal" style="line-height: 1.15; text-align: left;"><font face="arial"><span style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;">Semolina (
Its better if its homemade)</span><span lang="MR" style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;"> </span><span style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;">1 cup</span><span lang="MR" style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;"> ( </span><span style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;">2 part</span><span lang="MR" style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;">)</span></font></p><p class="MsoNormal" style="line-height: 1.15; text-align: left;"><span style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;"><font face="arial">Ghee 1 tbsp
and required for frying about 1.5 cup ( Cow ghee should always be preferred)</font></span></p><p class="MsoNormal" style="line-height: 1.15; text-align: left;"><font face="arial"><span style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;">Rice flour ½
cup</span><span lang="MR" style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;"> ( </span><span style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;">1 part</span><span lang="MR" style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;"> )</span></font></p><p class="MsoNormal" style="line-height: 1.15; text-align: left;"><span style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;"><font face="arial">Khoya 1.5
cup</font></span></p><p class="MsoNormal" style="line-height: 1.15; text-align: left;"><span style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;"><font face="arial">Rabri 1.5
cup</font></span></p><p class="MsoNormal" style="line-height: 1.15; text-align: left;"><span style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;"><font face="arial">Rock sugar
or candy sugar 1.5 cup ( commonly known as mishri)</font></span></p><p class="MsoNormal" style="line-height: 1.15; text-align: left;"><span style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;"><font face="arial">Saffron 7-8
sticks</font></span></p><p class="MsoNormal" style="line-height: 1.15; text-align: left;"><span style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;"><font face="arial">Cardamom
powder ¼ teasp </font></span></p><p class="MsoNormal" style="line-height: 1.15; text-align: left;"><span style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;"><font face="arial">Nutmeg
powder ¼ teasp</font></span></p><p class="MsoNormal" style="line-height: 1.15; text-align: left;"><span style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;"><font face="arial">Bhimseni Kapoor</font></span></p><p class="MsoNormal" style="line-height: 1.15; text-align: left;"><span style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;"><font face="arial">Allpurpose
flour 1 tbsp</font></span></p><p class="MsoNormal" style="line-height: 1.15; text-align: left;"><span style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;"><o:p style="line-height: 1.15;"><font face="arial"> </font></o:p></span></p><p class="MsoNormal" style="line-height: 1.15; text-align: left;"><span style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;"><o:p style="line-height: 1.15;"><font face="arial"> </font></o:p></span></p><p class="MsoNormal" style="line-height: 1.15; text-align: left;"><b style="line-height: 1.15;"><span style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;"><font face="arial">Recipe :</font></span></b></p></blockquote><div><font face="arial"> ( Please refer pictures above). </font></div><blockquote style="border: none; line-height: 1.15; margin: 0px 0px 0px 40px; padding: 0px; text-align: left;"><p class="MsoListParagraphCxSpFirst" style="line-height: 1.15; text-align: left; text-indent: -18pt;"><font face="arial"><span lang="MR" style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;"><span style="line-height: 1.15;">1)<span style="font-size: 7pt; font-stretch: normal; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; line-height: 1.15;"> </span></span></span><!--[endif]--><span style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;">Mix semolina & rie flour, add 1
tbsp ghee, mix well and gradually add water, start kneading a softer
dough.<span style="line-height: 1.15;"> </span><o:p></o:p></span></font></p><p class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="line-height: 1.15; text-align: left; text-indent: -18pt;"><font face="arial"><span lang="MR" style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;"><span style="line-height: 1.15;">2)<span style="font-size: 7pt; font-stretch: normal; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; line-height: 1.15;"> </span></span></span><!--[endif]--><span style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;">Take a small portion, roll it like
chapati. Then give it a small bowl like shape as shown in picture.<o:p></o:p></span></font></p><p class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="line-height: 1.15; text-align: left; text-indent: -18pt;"><font face="arial"><span lang="MR" style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;"><span style="line-height: 1.15;">3)<span style="font-size: 7pt; font-stretch: normal; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; line-height: 1.15;"> </span></span></span><!--[endif]--><span style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;">Prepare all. Then deep fry in ghee.
Keep them aside. Let it cool. These are our cruets.<o:p></o:p></span></font></p><p class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="line-height: 1.15; text-align: left; text-indent: -18pt;"><font face="arial"><span lang="MR" style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;"><span style="line-height: 1.15;">4)<span style="font-size: 7pt; font-stretch: normal; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; line-height: 1.15;"> </span></span></span><!--[endif]--><span style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;">Fill rabri in fried cruets. <o:p></o:p></span></font></p><p class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="line-height: 1.15; text-align: left; text-indent: -18pt;"><font face="arial"><span lang="MR" style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;"><span style="line-height: 1.15;">5)<span style="font-size: 7pt; font-stretch: normal; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; line-height: 1.15;"> </span></span></span><!--[endif]--><span style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;">It’s a bit tedious to fry khoya only.
Hence we are going to add a tbsp of all purpose flour in khoya. Knead well. <span style="line-height: 1.15;"> </span><o:p></o:p></span></font></p><p class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="line-height: 1.15; text-align: left; text-indent: -18pt;"><font face="arial"><span lang="MR" style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;"><span style="line-height: 1.15;">6)<span style="font-size: 7pt; font-stretch: normal; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; line-height: 1.15;"> </span></span></span><!--[endif]--><span style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;">To close our cruets we are going to
make cap of Khoya. Just take a small porstion roll over your palm. Just press
it. <o:p></o:p></span></font></p><p class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="line-height: 1.15; text-align: left; text-indent: -18pt;"><font face="arial"><span lang="MR" style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;"><span style="line-height: 1.15;">7)<span style="font-size: 7pt; font-stretch: normal; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; line-height: 1.15;"> </span></span></span><!--[endif]--><span style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;">Then fix the cap over our fried
cruets, filled with rabri. Fix it properly so that milk should not leak.<span style="line-height: 1.15;"> </span></span><span lang="MR" style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;"><span style="line-height: 1.15;"> </span></span></font></p><p class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="line-height: 1.15; text-align: left; text-indent: -18pt;"><font face="arial"><span lang="MR" style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;"><span style="line-height: 1.15;">8)<span style="font-size: 7pt; font-stretch: normal; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; line-height: 1.15;"> </span></span></span><!--[endif]--><span style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;">I have fixed a very small round of
Khoya on cap just to get a cruet shape.<o:p></o:p></span></font></p><p class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="line-height: 1.15; text-align: left; text-indent: -18pt;"><font face="arial"><span lang="MR" style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;"><span style="line-height: 1.15;">9)<span style="font-size: 7pt; font-stretch: normal; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; line-height: 1.15;"> </span></span></span><!--[endif]--><span style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;">Prepare all.<o:p></o:p></span></font></p><p class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="line-height: 1.15; text-align: left; text-indent: -18pt;"><font face="arial"><span lang="MR" style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;"><span style="line-height: 1.15;">10)<span style="font-size: 7pt; font-stretch: normal; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; line-height: 1.15;"> </span></span></span><!--[endif]--><span style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;">Then again fry these full cruets in
ghee.<span style="line-height: 1.15;"> </span></span><span lang="MR" style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;"><span style="line-height: 1.15;"> </span></span></font></p><p class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="line-height: 1.15; text-align: left; text-indent: -18pt;"><font face="arial"><span lang="MR" style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;"><span style="line-height: 1.15;">11)<span style="font-size: 7pt; font-stretch: normal; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; line-height: 1.15;"> </span></span></span><!--[endif]--><span style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;">By the side we have to make Sugar Syrup
i.e. Chasani</span><span lang="MR" style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;">.</span><span lang="MR" style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;"> </span><span style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;">For that take rock sugar in a pan.
Add ¾ or a glass of water, see we dont want it too thick or too liquid, check
consistency and keep water as much.<o:p></o:p></span></font></p><p class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="line-height: 1.15; text-align: left; text-indent: -18pt;"><font face="arial"><span lang="MR" style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;"><span style="line-height: 1.15;">12)<span style="font-size: 7pt; font-stretch: normal; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; line-height: 1.15;"> </span></span></span><!--[endif]--><span style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;">Add cardamom powder ¼ teaspoon,
nutmeg powder 1 pinch, saffron 7-8 sticks, bhimseni kapur ½ pinch. Turn off the
flame.<o:p></o:p></span></font></p><p class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="line-height: 1.15; text-align: left; text-indent: -18pt;"><font face="arial"><span lang="MR" style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;"><span style="line-height: 1.15;">13)<span style="font-size: 7pt; font-stretch: normal; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; line-height: 1.15;"> </span></span></span><!--[endif]--><span style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;">Let cruets cool down, then add them
into lukewarm sugar syrup. <o:p></o:p></span></font></p><p class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="line-height: 1.15; text-align: left; text-indent: -18pt;"><font face="arial"><span lang="MR" style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;"><span style="line-height: 1.15;">14)<span style="font-size: 7pt; font-stretch: normal; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; line-height: 1.15;"> </span></span></span><!--[endif]--><span style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;">Let it rest for 4-5 hours. Serve
then. Enjoy a new delicious sweet recipe.<o:p></o:p></span></font></p><p class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="line-height: 1.15; text-align: left; text-indent: -18pt;"><font face="arial"><span lang="MR" style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;"><span style="line-height: 1.15;">15)<span style="font-size: 7pt; font-stretch: normal; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; line-height: 1.15;"> </span></span></span><!--[endif]--><span style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;">I hope this unique, healthy sweet
recipe will gladden your taste buds.<o:p></o:p></span></font></p><p class="MsoListParagraphCxSpLast" style="line-height: 1.15; text-align: left; text-indent: -18pt;"><font face="arial"><span lang="MR" style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;"><span style="line-height: 1.15;">16)<span style="font-size: 7pt; font-stretch: normal; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; line-height: 1.15;"> </span></span></span><!--[endif]--><span style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;">So just try it & let me know your
feedback. </span><span lang="MR" style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;"><span style="line-height: 1.15;"> </span></span></font></p><p class="MsoNormal" style="line-height: 1.15; text-align: left;"><span lang="MR" style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;"><font face="arial">गुण :</font></span></p><p class="MsoListParagraphCxSpFirst" style="line-height: 1.15; text-align: left; text-indent: -18pt;"><font face="arial"><span lang="MR" style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;"><span style="line-height: 1.15;">1)<span style="font-size: 7pt; font-stretch: normal; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; line-height: 1.15;"> </span></span></span><!--[endif]--><span style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;">Regulates vitiated vaat, pitta</span><span lang="MR" style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;">.</span></font></p><p class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="line-height: 1.15; text-align: left; text-indent: -18pt;"><font face="arial"><span lang="MR" style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;"><span style="line-height: 1.15;">2)<span style="font-size: 7pt; font-stretch: normal; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; line-height: 1.15;"> </span></span></span><!--[endif]--><span lang="MR" style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;">Strengthening</span></font></p><p class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="line-height: 1.15; text-align: left; text-indent: -18pt;"><font face="arial"><span lang="MR" style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;"><span style="line-height: 1.15;">3)<span style="font-size: 7pt; font-stretch: normal; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; line-height: 1.15;"> </span></span></span><!--[endif]--><span lang="MR" style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;">Cooling the body</span></font></p><p class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="line-height: 1.15; text-align: left; text-indent: -18pt;"><font face="arial"><span lang="MR" style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;"><span style="line-height: 1.15;">4)<span style="font-size: 7pt; font-stretch: normal; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; line-height: 1.15;"> </span></span></span><!--[endif]--><span lang="MR" style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;">Hard</span><span style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;"> to digest ( Hence keep in mind while taking your food)<o:p></o:p></span></font></p><p class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="line-height: 1.15; text-align: left; text-indent: -18pt;"><font face="arial"><span lang="MR" style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;"><span style="line-height: 1.15;">5)<span style="font-size: 7pt; font-stretch: normal; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; line-height: 1.15;"> </span></span></span><!--[endif]--><span lang="MR" style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;">Satisfies</span><span style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;"> to mind and body.<o:p></o:p></span></font></p><p class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="line-height: 1.15; text-align: left; text-indent: -18pt;"><font face="arial"><span lang="MR" style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;"><span style="line-height: 1.15;">6)<span style="font-size: 7pt; font-stretch: normal; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; line-height: 1.15;"> </span></span></span><!--[endif]--><span style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;">Delicious.<o:p></o:p></span></font></p><p class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="line-height: 1.15; text-align: left; text-indent: -18pt;"><font face="arial"><span lang="MR" style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;"><span style="line-height: 1.15;">7)<span style="font-size: 7pt; font-stretch: normal; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; line-height: 1.15;"> </span></span></span><!--[endif]--><span style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;">Nourishes body<o:p></o:p></span></font></p><p class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="line-height: 1.15; text-align: left; text-indent: -18pt;"><font face="arial"><span lang="MR" style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;"><span style="line-height: 1.15;">8)<span style="font-size: 7pt; font-stretch: normal; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; line-height: 1.15;"> </span></span></span><!--[endif]--><span style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;">Enhances eyesight<o:p></o:p></span></font></p><p class="MsoListParagraphCxSpLast" style="line-height: 1.15; text-align: left; text-indent: -18pt;"><font face="arial"><span lang="MR" style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;"><span style="line-height: 1.15;">9)<span style="font-size: 7pt; font-stretch: normal; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; line-height: 1.15;"> </span></span></span><!--[endif]--><span style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;">Aphrodisiac<o:p></o:p></span></font></p></blockquote>
<p class="MsoNormal" style="line-height: 1.15; text-align: left;"><font face="arial"><span style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;"><o:p style="line-height: 1.15;"> </o:p></span><span style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;">#Ayurvedcooking </span><span style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;">#Ayurvedrecipes </span><span style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;">#TreasureofAyurved </span><span style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;">#Healthydiet </span><span style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;">#Healthyeating</span></font></p><p class="MsoNormal" style="line-height: 1.15; text-align: left;"><font face="arial"><span style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;">#Healthylifestyle </span><span style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;">#Cookathome </span><span style="font-size: 12pt; line-height: 1.15;">#StayHomeStaySafeStayHealthy</span></font></p>www.drrevatigarge.blogspot.comhttp://www.blogger.com/profile/15505428042441059133noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-3696451489440058413.post-57342891005912589282020-07-01T11:25:00.001-07:002020-07-01T11:25:56.687-07:00बहुगुणी कोहळा<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhIsKH-gbRYEtgSTC9kFeXnwKqgCMllUgfdgzMhQtvjuxqrXoGa-XaSlMf358yoY4LMz0ENlemeXTPzAhBVzwtl9ONojMvKdwm4GwZuXpngjMa3l46E_1Dx0G66bB2ftW4tzYLdBY7BTbU/s320/images.jpeg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="320" data-original-width="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhIsKH-gbRYEtgSTC9kFeXnwKqgCMllUgfdgzMhQtvjuxqrXoGa-XaSlMf358yoY4LMz0ENlemeXTPzAhBVzwtl9ONojMvKdwm4GwZuXpngjMa3l46E_1Dx0G66bB2ftW4tzYLdBY7BTbU/" /></a></div> खूप दिवसांनी पुन्हा एकदा भेटत आहोत. कोहळा आपल्या सर्वांच्या ओळखीचा परंतु गुनंवाये कमी माहित असलेला. कोहाल्याला संस्कृत मध्ये विदारी कुष्मांड असे म्हणतात. देवीच्या पूजेच्या वेळी कोह्ल्याव्र राक्षस रेखून त्याला मारण्याची अप्द्धात प्रचलित आहे. म्हणजेच कोह्ल्याला आहारीय, औषध व धार्मिक असे तिहेरी महत्व आहे.<br />
हे काकडी कुळातील फळ आहे. भोपळ्यासारखे दिसणारे हे फळ अंडाकृती आहे व हिरवे असते. पूर्णपणे पिकलेला कोहळा वापरावा. कच्चा कोहळा निषिद्ध मनाला जातो.<br />
ज्याच्या बीजात किंचितहि उष्णता नाही. असा हा कुष्मांड म्हणजेच कोहळा गुणांनी थंड आहे. याची वेळ असते. ग्रीष्म ऋतूत फळे येतात. निसर्गाची किमया खरोखर सुंदर असते. वातावरणातील अपायकारक बदलांवर मात करण्यासाठी निसर्ग फळे, भाज्या, यांची योग्य निर्मिती करत असतो. कोहळा गुणाने थंड असल्याने आम्लपित्ताचा त्रास असणार्याने, उन्हाळ्यात घोलना फुटण्याची तक्रार असणार्यांनी आहारात ठेवावा. धातुपुष्टीकार असल्याने वाढत्या वयातील मुलांना लाभदायक आहे. यात fibres प्रमाण अधिक असते.<br />
<br />
कोहळ्याचे वडे<br />
कोहाल्याची भाजी, सूप, रायता, तसेच आग्र्याचा सुप्रसिद्ध पेठा कोहाल्यापासुंच बनवला जातो.<br />
<br />
साहित्य :<br />
उडदाची डाळ<br />
हिंग<br />
जिरे<br />
कडीपत्ता<br />
मीठ<br />
कोहळा<br />
तिखट<br />
धणेपूड<br />
आले<br />
कोथिंबीर<br />
<br />
कृती :<br />
<br />
उडदाची डाळ रात्रभर भिजवणे.<br />
वाटून घेणे.<br />
कोहळ्याची साल व बिया काढून किसून घेणे.<br />
वाटलेल्या डाळीमध्ये हिंग, मीठ, तिखट, ई. गोष्टी मिसळून कोह्ल्याचा किस मिसळून घ्यावा.<br />
व याचे छोटे छोटे वडे तोडून घ्यावे व उन्हात वाळवावे. याला सांडगे असेही म्हणतात.<br />
<br />
वाळल्यानंतर तेलावर shallow fryकरून खाता येतील.</div><div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"><br /></div><div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">गुण :</div><div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">थंड असल्याने उन्हाळ्यात उत्तम आहे.</div><div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">बलवर्धन करणारा आहे.</div><div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">गर्भिणींनी सेवन केल्यास बाळाचे पोषण चांगले होते.</div><div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">पाण्याचा अंश अधिक असल्याने शरीरास लाभदायक आहे.</div><div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">पित्त व रक्त विकार दूर करतो.</div><div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"><br /></div><div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">वैद्य रेवती गर्गे</div><div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">त्रिदल आयुर्वेद क्लिनिक, जळगाव.<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div></div><div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
<br />
<br />
</div>
www.drrevatigarge.blogspot.comhttp://www.blogger.com/profile/15505428042441059133noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3696451489440058413.post-70207421253489999762020-03-27T07:11:00.001-07:002022-04-13T09:11:19.634-07:00Lockdown काळातील नाश्ता<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEguw0dh6zM41kWqdzN7d7Or_50RUwOOt3fQ-YDYZlR18zFOsddN_SrfoBZiHG5cQHt3Fgp1O1XdvqgtpU8R03EVucjPWO5KC5J7-g15sMojwNbTbCOU1lPvlh-4a6-w95qynhUx_6BE050/s640/images+%25282%2529.jpeg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="480" data-original-width="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEguw0dh6zM41kWqdzN7d7Or_50RUwOOt3fQ-YDYZlR18zFOsddN_SrfoBZiHG5cQHt3Fgp1O1XdvqgtpU8R03EVucjPWO5KC5J7-g15sMojwNbTbCOU1lPvlh-4a6-w95qynhUx_6BE050/s320/images+%25282%2529.jpeg" width="320" /></a></div>Home Quarantine#Home cooking#Traditional#Healthy food<br />
<br />
करोना मुळे सर्व जण घरात बसलेत. अर्थातच महिलांच काम वाढलंय. शिवाय बाहेरून सतत भाजीपाला , फळं फार घेऊ नका असे सांगत आहेत. त्यात भरीस भर म्हणून रेस्टॉरंट swiggy , Zomato सुद्धा बंद आहेत. त्यामुळे बाहेरून मागवण्याचा ही प्रश्न नाही. प्रतिकारशक्ती,पोट सुद्धा सांभाळायची आहेत. एकंदरीत खूप तारांबळ उडते आहे. कदाचित गडबड वाढेलही. त्यासाठी आपण घरी उपलब्ध असलेल्या समग्रीतून पदार्थ तयार करण्याचा जास्तीत जास्त प्रयत्न करूयात. त्यासाठी काही पारंपरिक पाककृती सांगते. सर्वजण घरी म्हटल्यावर किमान तीन वेळा तरी स्वयंपाक घरात जावे लागते. हो ना ! मग या काही पाककृती आपण आवडीनुसार , पद्धतीनुसार सकाळी किंवा संध्याकाळी नाश्त्यासाठी करू शकतो.<br />
<br />
१) मिश्र पीठांचे फुंणके<br />
२) उकडपेंडी<br />
३) तांदळाची उकड<br />
४) मुगाची उसळ<br />
५) साळीच्या लाह्यांचा चिवडा<br />
६) ज्वारीच्या लाह्या भिजवून पोह्यांप्रमाणे<br />
७) साळीच्या लाह्या ताकात भिजवून गोपलकाल्याप्रमाणे<br />
८) तुरीचे फुणके<br />
९)हरभरा डाळीचे फुणके<br />
१०)मुगाचे धिरडे<br />
११)ताजे गोड दही व साबुदाणा<br />
१२)शेवयांचा उपमा<br />
१३)ज्वारीचा पिठाचा उपमा<br />
१४)कणिक आणि गुळाचा शीरा भरून तूप घालून<br />
१५)भेळ - कांदा,टोमॅटो,कैरी,काकडी घालून<br />
१६)कोथिंबीर वडी<br />
१७)मिश्र भाज्यांची टिक्की<br />
१८)हिरव्या मुगाचे कढण<br />
१९)तिखट मीठ पुरी<br />
२०) उपमा<br />
२१) सातूचे पीठ - गूळ व पाणी घालून/ तिखट मीठ घालून आवडीनुसार<br />
<br />
असे पुढील लेखामध्ये जेवणाचे पदार्थसुद्धा बघूया. या वर्गांच्या जोडीला वेगवेगळी सरबतही घेऊ शकतो. ती सांगितलेलीच आहेत की!!<br />
<br />
वैद्य रेवती गर्गे<br />
त्रिदल आयुर्वेद क्लिनिक.<br />
<br /></div>
www.drrevatigarge.blogspot.comhttp://www.blogger.com/profile/15505428042441059133noreply@blogger.com4tag:blogger.com,1999:blog-3696451489440058413.post-11520907889481376472018-10-12T04:19:00.002-07:002022-04-13T09:09:38.386-07:00दाडिमपाक<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<b> दाडिमपाक </b><br />
<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgL8YAKKeSAsDtIUClMbKFPJxePEcZNi_0xpJWiYuq85XigAVwcubzkB9DIALCFKSt7ej-paga5trju1Zyi_RmD1n6IeCJk6ybBRr0-y_L3vw6-SHo2QIr3QJ4kYV5f62QhRJATwH7lQVc/s1600/Dalimb.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="262" data-original-width="500" height="167" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgL8YAKKeSAsDtIUClMbKFPJxePEcZNi_0xpJWiYuq85XigAVwcubzkB9DIALCFKSt7ej-paga5trju1Zyi_RmD1n6IeCJk6ybBRr0-y_L3vw6-SHo2QIr3QJ4kYV5f62QhRJATwH7lQVc/s320/Dalimb.jpg" width="320" /></a><br />
<br />
श्रावणाच्या सुरुवातीपासून सणवाराची अगदी रेलचेल असते. गौरी-गणपती झाल्यानंतर मत्र पितृपक्षात थोडे उन वाढते. आणि हा ऋतुसंधी चा काल थोडा विचित्र असतो. उष्णता वाढलेली असते तर थोडी थंडी ला सुरुवात झालेली असते. वर्षा ऋतुत संचित झालेल्या पित्ताचा प्रकोप होण्यास सुरुवात होते. या काळात पित्ताचा त्रास होऊ नये म्हणून विरेचन केले जाते.<br />
अशा या वातावरणात काय खावे असा थोडा प्रश्न असतो. डाळिंबाचा सीझन असल्याने आज डाळिंबाची छान रेसिपी पाहूया. लहान मुलांच्या डब्यासाठी देखील उत्तम पर्याय आहे. बाहेर मिळणाऱ्या jams मध्ये preservatives असतात. त्याऐवजी आपण याचा उपयोग करू शकतो. डाळिंब दिसायलाच सुंदर असल्याने रंगही छान असतो शिवाय चवदार असते आणि टिकते सुद्धा छान.<br />
आणि तसेही नवरात्र चालू आहे. उपवास असतानाही हा पर्याय आवडेल.<br />
<br />
<br />
दाडिमपाक :<br />
<br />
साहित्य :<br />
<br />
१. 100 ml डाळिंबाचा रस<br />
२. १००gm साखर<br />
३. १-२ चमचे लिंबाचा रस.</div><div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">४. विलायची पूड<br />
<br />
कृती :<br />
<br />
१. २-३ डाळिंबाचे दाणे काढून एका सुती कपड्यात ठेऊन, पिळून त्याचा रस काढून घ्यावा.<br />
२. एका भांड्यात रस व साखर एकत्र करून गॅसवर ठेवावे.<br />
३. एक किंवा दोन तारी पाक करावा.<br />
४. हे मिश्रण आणखी उकळत ठेवल्यास jam सारखी consistency मिळते.<br />
५. त्यानंतर थंड झाल्यावर त्यात लिंबाचा रस घालावा.<br />
६. आवडत असल्यास विलायची पूड घालू शकता.<br />
७. हे फ्रीज मध्ये छान टिकते. लहान मुलांना पोळीसोबत देखील खाण्यास उत्तम आहे.<br />
<br />
उपयोग :<br />
१. पित्त शमन करते.<br />
२. तहान शमविते.<br />
३. अग्निदीपक आहे.<br />
४ . हृदयास हितकार आहे.<br />
५. तुरट, आंबट, मधुर रसाचे आहे.<br />
६. रक्तवर्धक आहे.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhgiGqklUSfFfB7EhgngC-CF_I2ROv8Cn0zfwnUYlcrAmS456H5Tr5Qc1CmBvi-fiG9tA64CBt199_N58xUpKJVR7KmrmJuFVmrOOaX7RLwOs_EShH1Nffh0Ct6FwRmw8wcmscNuYB_ygg/s1600/20180802_194558.jpg" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1200" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhgiGqklUSfFfB7EhgngC-CF_I2ROv8Cn0zfwnUYlcrAmS456H5Tr5Qc1CmBvi-fiG9tA64CBt199_N58xUpKJVR7KmrmJuFVmrOOaX7RLwOs_EShH1Nffh0Ct6FwRmw8wcmscNuYB_ygg/s200/20180802_194558.jpg" width="150" /></a></div>
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi3OsyIqUZ6Tkk5lwxbpYnRX0jbvCd55gh2qH4LtTibKg1zjggW5fukUPyDRuqF10GaoqR3QvLinRaoyVpfXaiq5Abw9bQjKdp7LPwoTq-Y4GaaoY1pbAUDYdUtHmoyvgKyDB0hG4Zb4no/s1600/20180802_200617.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1200" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi3OsyIqUZ6Tkk5lwxbpYnRX0jbvCd55gh2qH4LtTibKg1zjggW5fukUPyDRuqF10GaoqR3QvLinRaoyVpfXaiq5Abw9bQjKdp7LPwoTq-Y4GaaoY1pbAUDYdUtHmoyvgKyDB0hG4Zb4no/s200/20180802_200617.jpg" width="150" /></a> <a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhwrJSR7-nK4d0ptUqaRp0Y6q1GpRpizdTWjq49poJqjJZxFNbyOBkPsKXoBOfUT5OZNrmrEpBeFC8xCldPOMmIGyD1qZpB4Z3BNYt-3ZEATGcDWeEOsdVfzJtnIrqp2tDIIl7FXYfZwG0/s1600/20180802_200244.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1200" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhwrJSR7-nK4d0ptUqaRp0Y6q1GpRpizdTWjq49poJqjJZxFNbyOBkPsKXoBOfUT5OZNrmrEpBeFC8xCldPOMmIGyD1qZpB4Z3BNYt-3ZEATGcDWeEOsdVfzJtnIrqp2tDIIl7FXYfZwG0/s200/20180802_200244.jpg" width="150" /></a></div>
www.drrevatigarge.blogspot.comhttp://www.blogger.com/profile/15505428042441059133noreply@blogger.com6tag:blogger.com,1999:blog-3696451489440058413.post-21074469878698991472018-05-31T09:44:00.001-07:002022-04-13T09:09:24.809-07:00आ..आंब्याचा....!<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
आ..आंब्याचा....!<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj63fYecmzU1oB4F14jVX2lI3Wq2ImN9KfCgd1haglRyln69KA411Libd3ziIGBpaYPByhTq1TPhyAfbdBvgnH546gnofRpysaKGDQIY7mRdGGohMz7JMJrzlN02jjvj7CgpkLG8GdryWw/s1600/mango.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="220" data-original-width="293" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj63fYecmzU1oB4F14jVX2lI3Wq2ImN9KfCgd1haglRyln69KA411Libd3ziIGBpaYPByhTq1TPhyAfbdBvgnH546gnofRpysaKGDQIY7mRdGGohMz7JMJrzlN02jjvj7CgpkLG8GdryWw/s1600/mango.JPG" /></a></div>
<br />
<br />
<br />
नमस्कार! Blog post करण्यात काही कारणामुळे उशीर झाला. त्याबद्दल खरच दिलगिरी व्यक्त करते. असो! पण आपण हा सगळा backlog भरून काढूया.<br />
सध्या तर सूर्यनारायण एकदम प्रसन्न आहेत सर्वांवर. परंतु उन्हाळा सुखद वाटतो तो एका गोष्टीमुळे तो म्हणजे फळांचा राजा आंब्याचे आगमन. आंबा कुणाला आवडत नाही अशी व्यक्ती दुर्मिळच आणि समजा असेलच तर त्याला स्वर्गसुख उपभोगता येत नाही अस म्हणायला हरकत नाही ( थोडी अतिशयोक्ती वाटेल पण खरे आहे ते.) आजकाल "आम हर मौसम मिले है|" असे असले तरी या दिवसात आंब्याला जी चव असते ती नंतर कशी हो असणार? शिवाय आपण मागे बघितलय ना कि seasonal फळे खायचीत म्हणून. तीही ताजी. म्हणूनच आपण या ब्लॉग मध्ये आंबा आणि कैरी यांचे गुण बघूया.<br />
<br />
बहुगुणी आंबा :<br />
<br />
आंब्याचा मोहोर :<br />
थंड, रुची उत्पन्न करणारा, वातकारक, अतिसार, कफ पित्त, प्रमेह, व दुष्ट रक्त नाहीसे करतो.<br />
<br />
कोवळा आंबा :<br />
तुरट, आंबट, रुचीकर, व वातपित्तकर आहे.<br />
<br />
कच्चा आंबा :<br />
आंबट व रुक्ष असून त्रिदोष व राक्तविकारनाशक आहे.<br />
<br />
पिकलेला आंबा:<br />
गोड, बल देणारा, स्निग्ध, आल्हाददायक, पचण्यास जड, हृद्य, वर्ण खुलवणारा, पित्तकर नाही.<br />
<br />
झाडावर पिकलेला आंबा :<br />
जड, वातनाशक, मधुर, आंबट, व किंचित पित्त वाढविणारा आहे.<br />
<br />
आंबा अतिशय उपयुक्त आहे.असा एकही भाग नाही जो औषधी नाही.<br />
<br />
त्यामध्ये fats चे प्रमाण कमी आहे. sodium चे देखील. शिवाय cholesterol ची भीती नाही.<br />
Vit A, B,C, E आणि K असतात.<br />
<br />
शिवाय calcium, manganese, magnesium, zinc असते.<br />
सीझन मध्ये खाऊन तुम्ही शरीरात vit B साठवून ठेऊ शकतात.<br />
<br />
कैरी आणि आंबा यांचे गुणधर्म वेगवेगळे आहेत. का? तर त्यावर संस्कार होतो उष्णतेचा.<br />
<br />
आयुर्वेदात सांगिलेले आहे..<br />
संस्काराने गुणात बदल होतो. माणूस ही संस्कारांनीच घडतो. मातीच्या गोळ्याला सुद्धा संस्कार झाल्यावरच सुंदर असे मडके तयार होते. तसेच आहे. सुर्यताप, उष्णता यांचा संस्कार म्हणजेच काय तर प्रक्रिया झाल्यावर गुणवृद्धी होते. म्हणून आंबा त्याच्या कलिका अवस्थेपासून पक्व अवस्थेपर्यंत एवढेच काय तर बीज सुद्धा उपयुक्त आहे फक्त वेगवेगळ्या अवस्थेत.<br />
<br />
निसर्गाच्या कोणत्याही गोष्टीवर कोणत्या पद्धतीची प्रक्रिया यावर गुणधर्म ठरतात. आजकाल आपल्यापर्यंत येणाऱ्या फळांवर फवारणी झालेली असते. त्यामुळे गुणांमध्ये नक्कीच बदल होतो. त्यामुळे घेतानाच आपण सेंद्रिय फळे घेतली तर नक्कीच अपेक्षित फायदा होऊ शकतो.<br />
<br />
शिवाय एका ठराविक पद्धतीने आंबा किंवा कैरी चे वेगवेगळे पदार्थ बनवून ठेवण्याची पद्धत आहे. तर उन्हात वाळवलेले पदार्थ, साखरेच्या पाकात किंवा मिठात करून ठेवण्यापर्यंत ठीक आहे परंतु pulp साठवणे, किंवा विकत घेतलेले लोणचे असे पदार्थ करण्यासाठी preservatives वापरलेले असते तर यापेक्षा ताजी आणून खाणे व लोणचे, गूळ/साखर आंबा घरी तयार करून खाणे योग्य. <br />
<br />
आंबा हे फळ च मुळात glamorous झालेले आहे. त्यामुळे सर्रास कोणत्याही पदार्थात वापरला जातो आहे. परंतु असे करताना साध्या भाषेत सांगायचं तर deadly combinations असतात हो! तर आपण असे खात असतांना वेगवेगळ्या रासायनिक प्रक्रिया होत असतात त्याचा नक्की विचार करावा.<br />
<br />
आणि खाताना अति मात्रेत नेहमीच घातक असते. म्हणून खा पण काळजी पण घ्या.<br />
<br />
Happy Mango Season!!!</div>
www.drrevatigarge.blogspot.comhttp://www.blogger.com/profile/15505428042441059133noreply@blogger.com4tag:blogger.com,1999:blog-3696451489440058413.post-15799561793598230122018-04-18T22:06:00.002-07:002022-04-13T08:26:57.506-07:00मैं रंग शरबतों का.....<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<br />
<b>मै रंग शरबतों का.....</b><br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhF_3Yz67gMKPtHywdtNASbBfz-vXhasYYRRK7U8jXw-d_jEKJlgOi554VdP3P2vfbnbIQJweFqJ3Zi-osfvUUuxzoxBqWdDAVP0rjPcR2R289Zf5e1ZWr90PZh-cTsm_EuMUFVYXJSdOM/s1600/20180416_105504.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhF_3Yz67gMKPtHywdtNASbBfz-vXhasYYRRK7U8jXw-d_jEKJlgOi554VdP3P2vfbnbIQJweFqJ3Zi-osfvUUuxzoxBqWdDAVP0rjPcR2R289Zf5e1ZWr90PZh-cTsm_EuMUFVYXJSdOM/s320/20180416_105504.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<br />
<br />
उन्हाळा सुरु झालाय. सुर्यनारायण त्यांचा सप्त अश्व आरूढ रथ वेगाने हाकू लागलेत. बाहेर पडायचं म्हणजे जीव नको नको म्हणतोय. त्यात लग्नसराई ! छे ! सारखाच घसा कोरडा पडतो. अशात मग कुछ ठंडा हो जाये , म्हणत कोल्ड्रिंक्स च्या बाटल्या रिचवल्या जातात. लहान मुलांच्या हातात देखील सर्रास देतात. वरून अब जाके प्यास बुझी !! तहान भागवण्याच्या नादात आपण काय अन् किती प्रमाणात घेतलय याचा काही तर्क? याची माहिती आपण पुढील ब्लॉगमध्ये बघूच पण कदाचित् तुमचा प्रश्न असेल मग काय घ्यायचं? म्हणून हा blog.<br />
आधी उत्तर मग प्रश्नावर चर्चा करूया. (अरेच्चा! हे तर जरा उलटच झालं) असो. आपण घरच्या घरी काही छोट्या छोट्या गोष्टी करू शकतो, करतही असतो त्यासाठी काही सरबत किंवा शीतपेयांच्या रेसीपीस देत आहे. तर नक्की करून पहा आणि प्रतिक्रिया कळवा.<br />
<br />
<b>कैरीचे पन्हे</b> : उन्हाळा काहीसा सुखकर होतो तो दोनच गोष्टींमुळे एक फळांचा राजा आंब्याचा रस आणि दुसरा म्हणजे कैरीचे पन्हे. या दोन कारणामुळेच निदान 'मी' तरी उन्हाळ्याची आतुरतेने वाट पाहत असते.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgv35dHDuEo9cfk_0pagBU-iamdrfWRnrqT83I1SCC59q0eED-F7Jvw1fTOPyESsH9jipu6jfJJn25ilfaQr5gaZC-_CWWHyvbAHXZ7lEv1M2njfW4Jpzw2gTxsYZ8HfbyDjxuk6jBP2GQ/s1600/20180416_104121.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgv35dHDuEo9cfk_0pagBU-iamdrfWRnrqT83I1SCC59q0eED-F7Jvw1fTOPyESsH9jipu6jfJJn25ilfaQr5gaZC-_CWWHyvbAHXZ7lEv1M2njfW4Jpzw2gTxsYZ8HfbyDjxuk6jBP2GQ/s320/20180416_104121.jpg" width="320" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<br />
<br />
कृती : कैरी कुकरमध्ये वाफवून घ्यावी. तिचा गर काढून त्यामध्ये चवीनुसार गूळ किंवा साखर ( खडीसाखर ) दोन्ही एकत्र घातल्यासही चव छान येते. त्यात किंचित वेलायची, जायफळ पूड किंचित् सैंधव घालून माठातील थंड पाणी (फ्रीज किंवा बर्फाचे पाणी शक्यतो टाळावे) घालून प्यावे. हे मिश्रण करून ठेवले आणि आयत्या वेळी पाणी घालूनही घेता येते.<br />
<br />
<b>कच्च्या कैरीचे पन्हे</b> : कैरी किसून रस काढून घ्यावा, पाणी, चवीनुसार साखर, मीठ ( सैंधव) घालून घ्यावे.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjvLU4K_KiifB_9CaZ2DOjjtigVoO_SqjlDVynVtTlJgrgWXq3U9F3KgNE_PuMVxXVaA90bFwqBGWk7AZ8Hz-3flVb-3t2uOPuSu-XVp76hmj2eZMaeD3Rw1lGEDxrwTNM9seEiqK1RzpE/s1600/20180416_105548.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjvLU4K_KiifB_9CaZ2DOjjtigVoO_SqjlDVynVtTlJgrgWXq3U9F3KgNE_PuMVxXVaA90bFwqBGWk7AZ8Hz-3flVb-3t2uOPuSu-XVp76hmj2eZMaeD3Rw1lGEDxrwTNM9seEiqK1RzpE/s320/20180416_105548.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
<br />
<b>लिंबू सरबत</b> : करायला सहज, सोपे आणि सर्वांना आवडणारे. लिंबू शरीरातील पाण्याची पातळी नियंत्रित ठेवते. बाहेर सहज मिळते परंतु त्यामध्ये वापरला जाणारा बर्फ दुषित असू शकतो त्यामुळे बाहेर पडावयाचे असल्यास एका बाटलीत घरून करून घेतल्यास उत्तम!<br />
<br />
<b>कोकम सरबत</b> : आमसूल भिजवून, गाळून साखर,मीठ, पाणी घालून घ्यावे.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjcCZSXSQQbls-twF4m_FHFZRhWQO0TYeXV96fzES0uXCXRsunJBCqbckWRlPmm2XyZXmHPlkoZISxkzYhNF0BsBO-lJo-8vf-ttNaQpypduICezawNXC40iW-s43FDTJ6cPu9qQeGbViI/s1600/IMG-20180418-WA0030.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="774" data-original-width="1032" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjcCZSXSQQbls-twF4m_FHFZRhWQO0TYeXV96fzES0uXCXRsunJBCqbckWRlPmm2XyZXmHPlkoZISxkzYhNF0BsBO-lJo-8vf-ttNaQpypduICezawNXC40iW-s43FDTJ6cPu9qQeGbViI/s320/IMG-20180418-WA0030.jpg" width="320" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<br />
<br />
<b>खस सरबत</b> : वाळा किंवा वाळा पावडर पाण्यात काही वेळ भिजत घालावी नंतर साखर घालून घ्यावे. याला हिरवा रंग नाही येणार. परंतु synthetic रंग घालण्याचा आग्रह नको! उन्हाळ्यात अत्यंत थंड आहे.<br />
<br />
<b>लिंबू-पुदिना सरबत</b> : ताजा पुदिना बारीक करून, पाणी, लिंबू, जिरेपूड,साखर, मीठ, घालून प्यावे. हे सरबत अत्यंत चविष्ट, आल्हाददायक, थंड व पाचक आहे.<br />
<br />
<b>धणे-जिरे सरबत </b>: धने आणि जीर्याचे पाणी असेही उन्हाळ्यात घ्यायला हरकत नाही. ४-५ चमचे धने , १ चमचा जिरे थोडेसे बारीक करून पाणी घालून ठेवावे काही वेळाने त्यात साखर, मीठ घालून प्यावे. आवडत असल्यास लिंबाचा रस घालू शकतो चवीला. प्रत्येक माणसाचा एक स्वभाव असतो तसाच काही पदर्थांची एक विशिष्ट चव असते तसेच काहीसे धने आणि जिरे यांना स्वतःची एक चव आहे आणि सुगंध सुद्धा!<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEimdr7pZAy98z6XYeEsWtNvtGZaRONQdydfZjGa4mDVB_JJ1xTaT8ZqXzsoSHz19qJP6sTx_h-0BWknT9sgNDACseZm3cc_EkEoiwuxnRvzaniubLV_Yur0XCOX44Q4onkYR7h8PnNdCC8/s1600/20180415_215141.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEimdr7pZAy98z6XYeEsWtNvtGZaRONQdydfZjGa4mDVB_JJ1xTaT8ZqXzsoSHz19qJP6sTx_h-0BWknT9sgNDACseZm3cc_EkEoiwuxnRvzaniubLV_Yur0XCOX44Q4onkYR7h8PnNdCC8/s320/20180415_215141.jpg" width="320" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<br />
<br />
<b>बडीशेप सरबत</b> : बडीशेप बारीक करून त्यात पाणी घालून ठेवावे. एका बाजूल काळ्या मनुका घेऊन पाणी घालून ठेवावे. काळ्या मनुका मिक्सर मध्ये बारीक करून बडीशेप व काळ्या मनुका एकत्र गळून घ्याव्यात. त्यामध्ये साखर व लिंबाचा रस घालावा. कडकडीत उन्हात हे सरबत नक्कीच थंड शिवाय जाठाराग्नी प्रदीप्त करेल.<br />
<br />
<b>खजुरादि मंथ</b> : खजूर , काळ्या मनुका किंवा द्राक्षे , आवळा , चिंच आणि डाळिंबाचे दाणे या सर्वांचे छोटे छोटे तुकडे करून या सर्वात ४ भाग पाणी घालून ठेऊन द्यावे. काही वेळाने रवीने घुसळून गळून घ्यावे. रवीने घुसळणे म्हणजे मंथन करणे म्हणून यास मंथ असे नाव आहे. <br />
<br />
<b>आवळा सरबत</b> : उन्हाळ्याचा विचार करून साधारण आवळ्याच्या दिवसात हे सरबत करून ठेवता येते. आवळ्याचा रस काढून त्यामध्ये साखर, मीठ (याठिकाणी आपले साधे मीठ वापरण्यास हरकत नाही) चवीपुरता आल्याचा रस घालून ठेवावे. आयत्या वेळी पाणी घालून छान सरबत करता येते.<br />
<br />
<b>फालसा सरबत</b> : ज्याठिकाणी फालसा(पळशी) चे ताजे फळ मिळणे शक्य आहे त्यांनी करावयास उत्तम असा प्रकार. फालसा ची फळे धुऊन स्वच्छ करून घ्यावीत. मिक्सर मध्ये साखर आणि पाणी घालून बारीक करून घ्यावे. त्यामध्ये फालसा ची फळे व आणखी थोडे पाणी घालून बारीक करून घ्यावे पुरेसे पाणी व मीठ घालून प्यावे. <br />
<br />
<b>किवी पन्हे</b> : किवी म्हणजे चीन चे राष्ट्रीय फळ बरं का ! गेल्या काही वर्षात "A rich source of vitamin C" म्हणून प्रसिद्ध झाले. अर्थात एकदम खरे आहे ! म्हणून हे पन्हे करून बघायला काय हरकत आहे.<br />
कृती : किवी भरीत करण्यासाठी वांगे भाजतो त्याप्रमाणे भाजून घ्यावे. त्याची साल काढून टाकावी. त्यामध्ये पुदिना, कोथिंबीर, साखर चवीपुरते मीठ, जिरे, आले घालून बारीक करून घ्यावे , काळे मीठ, लिंबाचा रस, पाणी घालून प्यावे.<br />
<br />
<b>चिंचेचे पन्हे</b> : चिंच पाण्यात भिजत घालावी, चिंचेचा कोळ काढू गाळून घ्यावे गूळ घालून मीठ घालून प्यावे.<br />
<br />
<b>लस्सी</b> : ताज्या सायीच्या दह्याची लस्सी मलई घालून घेण्यास हरकत नाही.<br />
<br />
<b>सोलकढी </b>: या कढीचे माहेर तसे कोकणातले. परंतु हल्ली सगळी कडे मिळते आणि चवीला तर फारच सुरेख! ओल्या नारळाचे दुध घ्यावे. आमसूल भिजत घालून कोळून पाणी गाळून घ्यावे. त्यामध्ये किंचित आल्याचा रस घालावा. चवीपुरते मीठ व साखर घालावी, वरून तूप, जिरे, कढीपत्ता यांची फोडणी घालावी. आवश्यकतेनुसार पाणी घालून प्यावी.<br />
<br />
वैद्य. रेवती गर्गे<br />
त्रिदल आयुर्वेद क्लिनिक<br />
८२३७५०१५३१<br />
<br />
( आपण पोस्ट व फोटो share करत असालच. आम्हाला आनंदच आहे. तर कृपया लेखिकेच्या नावासह share करावे.) </div>
www.drrevatigarge.blogspot.comhttp://www.blogger.com/profile/15505428042441059133noreply@blogger.com7tag:blogger.com,1999:blog-3696451489440058413.post-67754435670374195122018-04-11T19:15:00.000-07:002022-04-13T09:10:11.846-07:00रस गोडी तैसा स्वाद...रसाला..!<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
श्रीखंड भाग २<br />
<br />
मागील भागात आपण श्रीखंड तयार करण्याची पद्धत बघितली. भीमसेनाने शोधलेल्या या व्यंजनाचे आजकाल अनेक प्रकार उपलब्ध आहेत. आयुर्वेद सांगतो की दुध आणि फळे एकत्र खाणे हे विरुद्धाहार आहे. पण श्रीखंडाच्या बाबतीत ते अगदी विरुद्ध असे म्हणता येणार नाही. चक्का आणि फळे अम्ल रसाची असल्याने काही प्रमाणात आपण हे combination करू शकतो. flavor येईल इतकाच pulp किंवा रस घालावा.<br />
फळांचे रस ज्याठिकाणी वापरावयाचे आहेत त्याठिकाणी त्या त्या ऋतूमध्ये मिळणाऱ्या ( seasonal fruits ) चा च वापर करावा व फळे ताजीच वापरावीत. शिवाय बाहेर मिळणारे fruit pulp , powders, juices किंवा essence हमखास टाळावे. कारण या सर्व गोष्टी टिकवण्यासाठी त्यामध्ये preservatives चा वापर केलेला असतो. कितीही 'herbal' वाटत असले तरी preservatives शिवाय या गोष्टी टिकूच शकत नाहीत. पूर्वीपासून आपल्याकडे पदार्थ टिकवण्यासाठी मीठ किंवा साखर यांचा वापर केला जातो. परंतु मूळ पदार्थाची चव टिकवून आपली चव न जाणवू देणे हे तसं कठीणच ना ! म्हणून हल्ली sodium salt of benzoic acid म्हणजे Sodium benzoate! हे काका आपल्याला अनेक ठिकाणी भेटतात. उदा; लोणचे, jam, fruit juices, sauce,इ. आणि म्हणतात ना " अतिपरिचयादवज्ञा " या उक्तीप्रमाणे याच्या वारंवार सेवनाने कालांतराने शरीरावर अनेक परिणाम दिसू लागतात जसे स्थूलता, रक्तदाब, मधुमेह, अकाली केस पांढरे होणे, इ ( याबद्दल स्वतंत्र लेख). मग हळूहळू आपण त्यांना टाळायला शिकले पाहिजे. ते येताना दिसले की रस्ता बदलून टाकायचा. त्याच बरोबर synthetic colors चा देखील वापर टाळावा. मुळातच निसर्गात इतके नैसर्गिक रंग उपलब्ध असतांना आपण तेच का वापरू नये? उदा; आम्रखंड बनवताना original आंब्याचा रस च वापरला तर..? रंग ही छान येईल आणि चव तर काय आहा!!<br />
बरं! असो!तर श्रीखंड बनविण्याकरिता आपण काही प्रयोग नक्कीच करू शकतो. एक मीही केलाय.<br />
<br />
गुलकंद-श्रीखंड<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEitPKnNc-GWlfgW9PSgJ7YYS8hlaexAT0eRecJOQRDCJJblBvcOTv8jCvuNLUMGftpiMNLDZ8PM8MVIcSevo1TzPvewjghGTwVFtD3jQFahOc9KgZHMup_GHyMPix24kF0c1I6Rc6akVWk/s1600/20180411_225735.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1129" data-original-width="1600" height="225" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEitPKnNc-GWlfgW9PSgJ7YYS8hlaexAT0eRecJOQRDCJJblBvcOTv8jCvuNLUMGftpiMNLDZ8PM8MVIcSevo1TzPvewjghGTwVFtD3jQFahOc9KgZHMup_GHyMPix24kF0c1I6Rc6akVWk/s320/20180411_225735.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
<br />
चक्का तयार करण्याची पद्धत तर आपण बघितलीच आहे. तर चक्का घ्यावा.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgReqi6vn5Gcd6wS7Aod3FAzRtgegP_W_uH8ZePN1XRxjGgJowHl6f7e-8AITrvgMteoOIeuQcTAVG8GLFCmqW8Kfb7NPG5y-rKvxQp5-ko5_Wj6yYIiknbbV62usf1-h6tTdRibJy-f3U/s1600/20180411_145536.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgReqi6vn5Gcd6wS7Aod3FAzRtgegP_W_uH8ZePN1XRxjGgJowHl6f7e-8AITrvgMteoOIeuQcTAVG8GLFCmqW8Kfb7NPG5y-rKvxQp5-ko5_Wj6yYIiknbbV62usf1-h6tTdRibJy-f3U/s320/20180411_145536.jpg" width="320" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<br />
खडीसाखर बारीक करून त्यामध्ये चवीनुसार घालावी.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEidaKhHMXBwfIbfL0U5Wx8K7U9ijpvFu59lVrhaZQCdlbOgp7Ul_xxy0wgtvE7hMewahIZuE7c3lE1DAYEgYxkUG2Lb5qLwBVZ2zTRd5d27DCz-89Tu-ZPJM0-yFKZpn54JGb6Wwoy752Y/s1600/20180411_154805.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1200" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEidaKhHMXBwfIbfL0U5Wx8K7U9ijpvFu59lVrhaZQCdlbOgp7Ul_xxy0wgtvE7hMewahIZuE7c3lE1DAYEgYxkUG2Lb5qLwBVZ2zTRd5d27DCz-89Tu-ZPJM0-yFKZpn54JGb6Wwoy752Y/s320/20180411_154805.jpg" width="240" /></a></div>
<br />
<br />
मिश्रण चांगले फेटून घ्यावे.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhkdpXzbhTwfn87J5l1OpgTDWnorvi4mF-wFDW2WImWDODJ-9e5y2vqDzhtt-w9AVilC_rL8z0AwWQZct4Nr8vxj63h9-vS5TJ1wgsggdC902OwcWNbtypVNWqrIlSBw48QfMNHFTWF0sQ/s1600/20180411_161409%255B1%255D.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1200" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhkdpXzbhTwfn87J5l1OpgTDWnorvi4mF-wFDW2WImWDODJ-9e5y2vqDzhtt-w9AVilC_rL8z0AwWQZct4Nr8vxj63h9-vS5TJ1wgsggdC902OwcWNbtypVNWqrIlSBw48QfMNHFTWF0sQ/s320/20180411_161409%255B1%255D.jpg" width="240" /></a></div>
<br />
<br />
त्यामध्ये गुलकंद घालून पुन्हा फेटून घ्यावे.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEitW7JU9LQ4JRhqdtMnbo3xzH0hdVW-VlOzaBAJGoFSK7s5dmeguFGOox8OcE0SsOnf12IH1s-tsXb-FuHGZQzCqSGUx2sPqVbElOVr8dc504P4cagNZSG8V1j6uZ5NVEU-Op2EIeB8GAs/s1600/20180411_161550%255B1%255D.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1200" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEitW7JU9LQ4JRhqdtMnbo3xzH0hdVW-VlOzaBAJGoFSK7s5dmeguFGOox8OcE0SsOnf12IH1s-tsXb-FuHGZQzCqSGUx2sPqVbElOVr8dc504P4cagNZSG8V1j6uZ5NVEU-Op2EIeB8GAs/s320/20180411_161550%255B1%255D.jpg" width="240" /></a></div>
<br />
<br />
रंग हवा असल्यास बीटाचे ५-६ थेंब किंवा केशर घालावे.<br />
<br />
त्यामध्ये विलायची पूड, मिरेपूड, जायफळ घालावे. <br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjOQd90FEugNICZC3yQoY-fF5yqFFo5Z77hiujDaOxei2P0fTzUUKGbS0xzPGrACRVcVla8TBiZw_Kp2PZqnS6qkLOf1j8NRpvajolGsXWfsIIB8m3Ilpm1safSSpOIf3QNPOeNEKbA9kA/s1600/20180411_225508.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1233" data-original-width="1600" height="246" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjOQd90FEugNICZC3yQoY-fF5yqFFo5Z77hiujDaOxei2P0fTzUUKGbS0xzPGrACRVcVla8TBiZw_Kp2PZqnS6qkLOf1j8NRpvajolGsXWfsIIB8m3Ilpm1safSSpOIf3QNPOeNEKbA9kA/s320/20180411_225508.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
<br />
गुलकंद घातल्याने एक वेगळीच जिभेवर रेंगाळणारी चव येते. याचप्रमाणे आपण म्हटल्याप्रमाणे seasonal fruit फळांचा राजा आंब्याचा रस, गुलाब पाकळी, dry fruits, विलायची जायफळ, ओले खोबरे घालूनही लज्जतदार श्रीखंड बनवू शकतो. तर करून पहा. शिवाय आपल्याकडच्या गृहिणी इतक्या हुश्शार आणि innovative असतात की त्या नक्कीच आणखी काही पद्धती शोधणार किंवा शोधल्याही असतील. तर त्याही जरूर share करा.<br />
पदार्थ कितीही नैसर्गिक पद्धतीने बनवलेला असला तरी तो प्रमाणात खाणे च योग्य. आवडणारी गोष्ट अतिप्रमाणात खाणे केव्हाही घातकच. शिवाय काही व्याधींमध्ये काही पदार्थ हे वर्ज्य केलेले असतात. अशा वेळी अपथ्य सेवन होणार नाही याची काळजी घ्यावी. तज्ञ वैद्यांचा सल्ला जरूर घ्यावा.<br />
<br />
<ul style="text-align: left;">
<li>गुलकंद हे शीत गुणाचे असल्याने उन्हाळ्यातउपयुक्तआहे.</li>
</ul>
<ul style="text-align: left;">
<li>वारंवार पित्ताचा त्रास होणाऱ्या व्यक्तीस लाभदायक.</li>
</ul>
<ul style="text-align: left;">
<li>शिवाय श्रीखंडाचे गुणही अपेक्षित आहेतच.</li>
</ul>
<ul style="text-align: left;">
<li>परंतु अतिप्रमाणात खाल्ल्याने अग्निमांद्य करू शकते. शेवटी अति सर्वत्र वर्जयेत्|</li>
</ul>
<br />
<br />
प्रतिक्रिया जरूर कळवा.<br />
<br />
<br />
वैद्य रेवती गर्गे<br />
त्रिदल आयुर्वेद क्लिनिक जळगाव.<br />
८२३७५०१५३१<br />
<br />
<br />
</div>
www.drrevatigarge.blogspot.comhttp://www.blogger.com/profile/15505428042441059133noreply@blogger.com10tag:blogger.com,1999:blog-3696451489440058413.post-32740637149137660302018-04-07T03:17:00.002-07:002022-04-13T09:09:55.204-07:00रस गोडी तैसा स्वाद...रसाला..!<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div style="text-align: left;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ब्रह्मकर्म समाधिना.....! <br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhV27kBm7fs8STRllU3YGKYF-Dt-Xo65PxH_4H7S0vItufm8CWL4tFoYWiPqCqnh3iLZOLE180BZd98WUb5eTx8ww37389puQ-fjgBK-GIMhKf42inuascVMFNB5QUl6VTXgnxmAvhVMDs/s1600/IMG_0493.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="337" data-original-width="600" height="179" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhV27kBm7fs8STRllU3YGKYF-Dt-Xo65PxH_4H7S0vItufm8CWL4tFoYWiPqCqnh3iLZOLE180BZd98WUb5eTx8ww37389puQ-fjgBK-GIMhKf42inuascVMFNB5QUl6VTXgnxmAvhVMDs/s320/IMG_0493.JPG" width="320" /></a></div>
<br />
सर्वप्रथम सर्वांना नवीन वर्षाच्या हार्दिक शुभेच्छा!! आणि</div>
<div style="text-align: justify;">
दिनविशेष म्हणजे जागतिक आरोग्य दिनाच्या आरोग्यमयी शुभेच्छा !!</div>
<div style="text-align: justify;">
मी वैद्य सौ रेवती गर्गे आजपासून इंटरनेट च्या चावडीवर म्हणजे ब्लॉग च्या माध्यमातून आपल्या सर्वांशी संवाद साधणार आहे आणि विषय अगदी तुमच्या माझ्या आवडीचा आहे. तसं नाव वाचून थोडाफार अंदाज आला असेलच...! अगदी बरोबर "खाणे"...!</div>
<div style="text-align: justify;">
हो ना? आहे ना आवडता विषय..? हं बरं मग याठिकाणी आपण बघणार आहोत आयुर्वेदाच्या काही आहार पद्धती. अहो आयुर्वेद म्हणजे फक्त जडी बुटी नाही. तर आपल्या या प्राचीन शास्त्रात</div>
<div style="text-align: justify;">
सर्व गोष्टीचा विचार केला गेलाय. अगदी सकाळी उठल्यापासून काय करावे काय खावे कसे खावे इ. </div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
स्वस्थस्य स्वास्थ्य रक्षणम् |</div>
<div style="text-align: justify;">
आतुरस्य विकारप्रशमनम् ||</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
म्हणजेच काय तर स्वस्थ व्यक्तीच्या स्वास्थ्याचे रक्षण करणे व आजारी व्यक्तीचा विकार दूर करणे. आणि म्हणूच आयुर्वेदात काय करावे काय करू नये, काय खावे काय खाऊ नये, इ गोष्टींचा उत्तम विचार मांडलेला आहे. आजकाल बदललेली दिनचर्या आणि बदललेल्या खाण्यापिण्याच्या सवयी (दुर्दैवाने यांचे inverse relation आहे) यामुळे अनेक आजारांना खुले निमंत्रण आहे. म्हणून आपण थोडा विचार करून आपल्या आहाराच्या काही सवयी बदलणे किंवा काही नवीन लावून घेणे ही काळाची गरज आहे. आपल्या आयुर्वेदात अशा खूप छान छान पौष्टिक recipes सांगितलेल्या आहेत किंवा काही आपल्या नेहमीचे पदार्थ करण्याची पद्धत थोडी वेगळी सांगितली आहे. इतकेच नाही तर त्याचे गुणधर्म काय आहेत त्याचा शरीरावर काय परिणाम होतो हेदेखील सांगितलेले आहे.</div>
<div style="text-align: justify;">
जेवण किंवा अन्नसेवन हे केवळ उदरभरण नाही तर हे एक यज्ञकर्म आहे. असे साक्षात् समर्थ रामदासांनी सांगितलेले आहे. भगवद्गीतेत ब्रह्मकर्म सांगितलेले आहे. बरोबरच आहे की, आपले पोट म्हणजे काय dustbin आहे का? आपण काय खातो त्याचा आपल्या शरीरावर काय परिणाम होतो अपाय होतो कि फायदा होतो कि उपाय? हे आपल्याला माहित नको?</div>
<div style="text-align: justify;">
आजकाल तर आपल्यासमोर किती किती options असतात. "खाण्यासाठी जन्म आपुला" म्हणतच चाललाय कि सगळं. पण... असं करत असतांना आपण अनेकदा अशाही गोष्टी खात पीत असतो ज्याचा शरीराला फायदा कमी अन् तोटाच अधिक असतो.</div>
<div style="text-align: justify;">
यज्ञ करताना आहुती देताना आपण पेट्रोल किंवा रॉकेल का नाही वापरत? त्यानेही तर अग्नी प्रज्वलित होतच की...भडकाच होतो उलट. की ज्या काळात यज्ञपद्धती सांगितली गेली त्या काळात या गोष्टी माहित नसतील असं वाटत? नाही...उलट ते ऋषीमुनी सर्वज्ञानी होते. सृष्टीचा अभ्यास त्यांचा अधिक होता. परंतु गोघृत वापरण्यामागचे कारण असे की, ज्याप्रमाणे गोघृत सात्त्विक आहे, शुभ आहे त्याप्रमाणे यज्ञाचे फलित प्राप्त व्हावे. शिवाय जे पिंडी ते ब्रह्मांडी या न्यायाने आपल्या शरीरातही अग्नी असतो जो अन्नपचनाचे काम करत असतो त्याचाही भडका होऊ द्यायचा नसतो की विझुही द्यायचा नसतो तर हळुवारपणे फुलवायचा असतो. पण काही खाताना आपण एवढा विचार करतो का...??</div>
<div style="text-align: justify;">
परंतु अनादि काळापासून आपल्या संस्कृतीत असा विचार केला गेलेला आहे. याठिकाणी आपण असेच काही व्यंजन बघणार आहोत ज्याचे आयुर्वेदात वर्णन केलेले आहे. त्याचे गुणधर्म बघूया शिवाय त्याचे काही modifications किंवा प्रकार असतील तर त्याचाही अभ्यास करण्याचा प्रयत्न करूया. उदा; आजकालचे trendy Ready to eat किंवा खोलो-घोलो-पिलो सारखे पदार्थ आणि त्याचा शरीरावर होणारा परिणाम होतो हेही बघण्याचा प्रयत्न करूया. </div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
श्रीखंड भाग १</div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
सुरुवात काहीतरी sweet dish ने करावी म्हणून श्रीखंड. श्रीखंड हा गुजरात व महाराष्ट्रीयन पदार्थ मानला जातो. महाभारतात भीमाने श्रीखंडाचा शोध लावला असे मानले जाते. महाभारतात अशी एक कथा आहे की एकदा श्रीकृष्ण भीमाला भेटायला गेले तेव्हा भीमाने त्यांना रसाला अर्थात् श्रीखंड खायला दिले. ते श्रीकृष्णाला खूप आवडले. ते त्यांनी भरपूर खाल्ले आणि बलवान झाले.</div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<ul style="text-align: justify;">
<li>आंबट दही विशेषकरून म्हशीच्या दुधापासून तयार केलेले दही घ्यावे. <div class="separator" style="clear: both;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiwx-KkTqJuEyqSE2JGGKWcaJsdgJWyBTuamZlMBfAnX4ciGEaEy9H_XTh_0HSlSo3Mugzx_oTv-xNgtFEazb-cRjucJcN_UJUILcDXqD5X4qdXK1dnBxX3SHdtotkz89MCw8E2_xLkmYI/s1600/20180317_200650.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1200" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiwx-KkTqJuEyqSE2JGGKWcaJsdgJWyBTuamZlMBfAnX4ciGEaEy9H_XTh_0HSlSo3Mugzx_oTv-xNgtFEazb-cRjucJcN_UJUILcDXqD5X4qdXK1dnBxX3SHdtotkz89MCw8E2_xLkmYI/s320/20180317_200650.jpg" width="240" /></a></div>
</li>
</ul>
<ul style="text-align: justify;">
<li>दह्याची पुरचुंडी बांधून रात्रभर उंचावर टांगून ठेवावे ( त्यातील पूर्ण पाणी निघून जावे हा उद्देश).<div class="separator" style="clear: both;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEik_9C8nxabjB6zaKufzgpuhf_DZr6sCJOgTagQ5NNGdzYWRIEsGN9qKLIqAPcKEYrDWzXTxWoj78q2CKDQBXGiMaCpP35pWCpV8S2QXIfaSKNZ83bP5scTzNdQIaIwOOI8tQe2a9dmjnA/s1600/20180317_185253.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1200" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEik_9C8nxabjB6zaKufzgpuhf_DZr6sCJOgTagQ5NNGdzYWRIEsGN9qKLIqAPcKEYrDWzXTxWoj78q2CKDQBXGiMaCpP35pWCpV8S2QXIfaSKNZ83bP5scTzNdQIaIwOOI8tQe2a9dmjnA/s320/20180317_185253.jpg" width="240" /></a></div>
</li>
<li>त्या दह्यातील पूर्ण पाणी निघून गेल्यारच त्याला खाली येण्याची परवानगी द्यावी. </li>
<li>त्यात साखर अं हं खडीसाखर बारीक करून घालावी. <div class="separator" style="clear: both;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjL2ZQ4WxI3p_bRip9uLYIcMslu9rHRsFqr4CVyMMKeNHxVJGDL2XFBEL5vEoZkv3UoakEQvFGPoU63Y1AWPcIGy1ZjGdizVq3zDa1v-uRjfl3K9BEVX44hqpnIVZ_evxZp6ho7-mMgL78/s1600/20180317_174700.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjL2ZQ4WxI3p_bRip9uLYIcMslu9rHRsFqr4CVyMMKeNHxVJGDL2XFBEL5vEoZkv3UoakEQvFGPoU63Y1AWPcIGy1ZjGdizVq3zDa1v-uRjfl3K9BEVX44hqpnIVZ_evxZp6ho7-mMgL78/s320/20180317_174700.jpg" width="320" /></a></div>
</li>
<li>त्यानंतर ते मस्त फेटून घ्यावे.<div class="separator" style="clear: both;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjXdTSec8n6bXiauK6uFxkt4ophftebSJT5bC8Pqnsj43zzzxdPsWQPIrcL8xqx-pVFPaPxaNeMB0UqbMc3-lEzt_K6arhCTOY8Ndk5o7Gm5zSFRzgqZXg1kfVXI6VQKgj3pZbxiBz26fg/s1600/20180317_201130.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1200" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjXdTSec8n6bXiauK6uFxkt4ophftebSJT5bC8Pqnsj43zzzxdPsWQPIrcL8xqx-pVFPaPxaNeMB0UqbMc3-lEzt_K6arhCTOY8Ndk5o7Gm5zSFRzgqZXg1kfVXI6VQKgj3pZbxiBz26fg/s320/20180317_201130.jpg" width="240" /></a></div>
</li>
<li>त्यात चवीला वेलायची, किंचित मिरे, जायफळ, घसघशीत सुकामेवा घालावे. किंचित् केशराचा केशरिया रंग श्रीखंडाचे सौंदर्य आणखी खुलवेल.<div class="separator" style="clear: both;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg54FhdUACXFopo0TTemE5ouepgTzqUCdeLE1nbXdwUERCwftA_4HCsOGADB6LvslD82pi0K8EBYgFnpYoUreO8im3gLR4I09oD4eDQWziRVQTS1mMz3fGSE3wthEEhCSUvMvCDSq2uM-E/s1600/20180317_195819.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1200" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg54FhdUACXFopo0TTemE5ouepgTzqUCdeLE1nbXdwUERCwftA_4HCsOGADB6LvslD82pi0K8EBYgFnpYoUreO8im3gLR4I09oD4eDQWziRVQTS1mMz3fGSE3wthEEhCSUvMvCDSq2uM-E/s320/20180317_195819.jpg" width="240" /></a></div>
</li>
</ul>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiJxQi9dpffXMVL3xnedSEtdhmi6c5g3o_vMMTygF8jxAlFqnhz5s8ca7VEPCtuZS4aMww32vALKAANjdO24zuUcrs33oWS88k2PKrxfbBn5vseQO-UQK4PO6JWqL2UBpXrIevU7IjtRAw/s1600/20180317_202040.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1200" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiJxQi9dpffXMVL3xnedSEtdhmi6c5g3o_vMMTygF8jxAlFqnhz5s8ca7VEPCtuZS4aMww32vALKAANjdO24zuUcrs33oWS88k2PKrxfbBn5vseQO-UQK4PO6JWqL2UBpXrIevU7IjtRAw/s320/20180317_202040.jpg" width="240" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
कथेमध्ये श्रीखंडाचे जसे गुण सांगितलेले आहेत तसेच ते आहे. </div>
<ul style="text-align: left;">
<li style="text-align: justify;">जे कृश असतील त्यांना ग्रीष्म आणि शरद ऋतू मध्ये बाल देणारे आहे.</li>
<li style="text-align: justify;">वात आणि पित्ताच्या तक्रारी दूर करते.</li>
<li style="text-align: justify;">तहान, जळजळ ई वर उपयुक्त.</li>
<li style="text-align: justify;">चक्का बल देणारा, साखर पित्तनाशक, मिरे व विलायची रुचीकर व पचनास मदत करणारी आहे. </li>
<li style="text-align: justify;">पुढील भागात आपण श्रीखंडाचे वेगवेगळे प्रकार पाहूया. </li>
</ul>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
</div>
www.drrevatigarge.blogspot.comhttp://www.blogger.com/profile/15505428042441059133noreply@blogger.com21